Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Kun József: A munkásmozgalom történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban: rövid áttekintés / 371–379. o.

A Hadtörténelmi Levéltár életében az 1944 őszi háborús események majdnem végzetes következményekkel jártak. A levéltárat részben evakuálták és az elszállított értékes iratanyag legnagyobb része elpusztult. Budapest ostroma idején súlyos sérülések érték a levéltár raktárait, dolgozószobáit, az iratanyag rendje megbomlott. A felszabadulás után hoszszú éveken át tulajdonképpen csak az iratok mentése folyt, az érdemi levéltári munka csak az ötvenes évek elején vette kezdetét. Helyre kellett állítani a levéltár őrizetében levő valamennyi fond megbomlott rendjét. A rendezéssel párhuzamosan különböző rendeltetésű segédletek, hivataltörténeti feldolgozások készültek el, és levéltárosaink a munka folyamán értékes szellemi tőkére tettek szert. Referenciájuk szakértőivé, a rájuk bízott különböző rangú fondok alapos ismerőivé váltak, ami lehetővé teszi, hogy rövid áttekintést nyújthatunk a levéltárunk őrizetében levő, elsősorban hadtörténelmű forrásanyag munkásmozgalmi vonatkozásairól is. Ismeretes, hogy Magyarországon a munkásmozgalom kialakulásának szálai az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követő évekbe, a tőkés társadalom megjelenésének időszakára nyúlnak vissza. Levéltárunkban erre a kezdeti időszakra vonatkozó források az egykori m. kir. Hadilevéltár által „Abszolutizmuskori iratok" elnevezéssel összefogott egységben találhatók. Ez a levéltári egység magába foglalja a cs. kir. III. hadseregparancsnokság nem katonai osztályai, kerületi parancsnokságok, katonai törvényszékek és különböző fondképzők zömében igazságyügyi iratait. Ezek közül, témánk szempontjából elsőnek kiemelésre kívánkozik a III. hadseregparancsnokság rendőri osztályának iratai. (K. K. III. Armee Commando für Ungarn und Siebenbürgen, Polizeisection.) Az osztály ideiglenes jelleggel történő felállítására (a rendőri osztállyal egyidőben felállításra került a „Civil Section" valamivel korábban a „Justicz Section") az okot a rendkívüli politikai és katonai helyzet szolgáltatta. Magyarországon ostromállapot uralkodott, katonai közigazgatás bevezetésére került sor, a legfőbb végrehajtó hatalom az ország területén állomásozott III. hadsereg parancsnokának a kezében volt. A rendőri osztály titkos iratai tartalmi szempontból nagyon szerteágazóak. Sok irat foglalkozik különböző titkos társaságok — szekták, bibliatársaságok, szabadkőműves páholyok, klubok — illetve tagjaik tevékenységének tisztázásával. Az iratokból kitűnik, hogy a szocialista tanokat hirdető propaganda anyagok különböző csatornákon eljutottak az országba, és ezek a tanok (főként Cabet és Fourier tanai) ha szűk körben is, de követőkre találtak. A szocialista eszmék terjedésétől való félelem oly erős volt, hogy a teljesen ártatlan, vallási jellegű összejöveteleket is a szocialista — kommunista szervezkedések közé sorolták. Ez a félelem persze nem volt teljesen alaptalan, amit egy Egerben „Vörös párt" aláírással kiragasztott plakát is igazol. Nem külső fegyveres hatalomtól kell várni a zsarnokság megdöntését — hangoztatja a plakát — hanem saját erőből kell azt szétzúzni. Az osztálynak csak az 1850—5l-es évekből van anyaga. Az iratok a bádeni levéltári egyezmény alapján kerültek a Hadtörténelmi Levéltárba. A szabadságharc leverését követő rendkívüli intézkedések körébe tartozott a katonai kerületek megszervezése Pest, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad székhellyel. (K. K. Militar Districts Comando Pest, Pressburg, ödenburg, Kaschau, Grosswardein.) A katonai kerületek két vagy több polgári kerületet foglaltak magukba, ahol a polgári közigazgatás irányítása, a végrehajtó hatalom gyakorlása a kerületi parancsnok kezében egyesült. 372