Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Kun József: A munkásmozgalom történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban: rövid áttekintés / 371–379. o.

Kun József A MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI A HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁRBAN (Rövid áttekintés) A Hadtörténelmi Levéltár, történelmi mércével mérve, fiatal intézmény. Megszervezésére az Osztrák—Magyar Monarchia széthullása után, 1918. novemberében kerülhetett sor. Korábban történő létrehozását megakadályozta az az államjogi kapcsolat, amely hazánkat 400 éven keresztül Ausztriához kötötte, s ezért hadtörténelmünk írásos emlékei nagyobb részben a bécsi Kriegsarchivba, kisebb részben pedig a Magyar Országos Levéltárba kerültek. Az 1867-es kiegyezést követően létrehozott magyar honvédség központi szerveinek, magasabb parancsnokságainak, intézményeinek, csapatainak iratai pedig 1918 őszéig irattári kezelésben voltak. Megalakulását követően a levéltár a Magyar Hadügyminisztérium, a Magyar Tanácsköztársaság idején pedig a Hadügyi Népbiztosság közvetlen alárendeltségébe került. A katonai összeomlással és a forradalmi átalakulással együttjáró politikai és gazdasági nehézségek miatt ezekben a hónapokban nem volt zökkenőmentes a levéltárban dolgozók munkája, de az adott helyzetben legfontosabb feladatukat, az iratmentést, nagy ügybuzgalommal végezték. A Hadügyi Népbiztosság 9729/ein. 7. számú rendeletében intézkedett a levéltári és muzeális értékek védelméről és azoknak a megfelelő intézményeknek történő átadásáról. A proletárdiktatúra leverése után a levéltár átmenetileg a Magyar Nemzeti Hadsereg Fővezérsége, majd újra a Honvédelmi Minisztérium közvetlen irányítása alatt működött. A két világháború között a levéltár szervezetileg megerősödött és jelentős eredményt ért el az iratok begyűjtése és regisztrálása területén. Állagai jelentősen gyarapodtak az első világháborút követő békeszerződés, pontosabban az Ausztriával kötött államközi szerződés következtében. A békeszerződés 177. cikkelyének végrehajtása kapcsán a volt közös osztrák—magyar hatóságok levéltáraira és irattáraira vonatkozólag az osztrák szövetségi kormány és a magyar kormány között Baden bei Wien-ben éveken át tartó előkészítő munka után 1926. május 26-án végleges megállapodás jött létre. Ausztria kötelezte magát, hogy kiszolgáltatja Magyarországnak azokat az iratokat, amelyek a magyar szellemi tulajdonnak tekinthetők. A közös vonatkozásúakra pedig úgy állapodtak meg, hogy azok közös szellemi tulajdont képeznek és Bécsben maradnak. Ehhez az anyaghoz a magyar kormány az osztrák szövetségi kormány hozzájárulásával megfelelő számú megbízottat rendelt ki. Belőlük alakult a Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltsége, amely jelenleg is működik a Kriegsarchiv mellett. Tevékenysége során a magyar szellemi tulajdont képező hadtörténelmi iratanyag tekintélyes részét válogatta ki, és juttatta el a Hadtörténelmi Levéltárba. Ez a gyűjtőmunka napjainkban is folyik. 371