Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

b) a minisztertanács ülésének kelte, c) az irattani meghatározás A jegyzőkönyv meghatározása részben a forrásközlés szövegében, részben a bevezető tanulmányban és részben táblamellékletben történik. Főszövegben — az egyes jegyzőkönyvek élén — adandó meg: — a kormányonként 1-gyel kezdődő mesterséges folyószám és az eredeti évi folyószám (utóbbi zárójelben) — a minisztertanács ülésének kelte, hely nélkül (PL: 1.(9.) 1890. március 16.) Nem főszövegben adandók meg: — Tekintettel arra, hogy a minisztertanácsi üléseket általában Budán, illetve Budapesten tartották, a keltezés helyre utaló részét nem közöljük főszövegben, hanem táblázatos formában mellékletként. — Nem kell jegyzőkönyvenként külön meghatározni, hogy a közölt irattípus jegyzőkönyv, erre a bevezetőben utalunk. — A jegyzőkönyvek irattani meghatározását táblázatban mellékletként közöljük az alábbi betűjeleket alkalmazva: A: eredeti tisztázat B: eredeti fogalmazvány C: egykorú hiteles jegyzőkönyvi kivonat D: egykorú német nyelvű fordítás E: késői másolat G: gépirat (ti. géppel írt) K: kézirat (ti. kézzel írt) S: sokszorosított irat (bármely módon) Példa: AG: eredeti tisztázat, gépirat Amennyiben a jegyzőkönyvhöz melléklet is tartozik, a melléklet irattani meghatározása a forráskritikai jegyzetbe kerül. II. A JEGYZŐKÖNYVI PONT MEGHATÁROZÁSA A jegyzőkönyvi pont meghatározása két részből áll: — a jegyzőkönyvi pont sorszámából, és — a jegyzőkönyvi pont tárgyát, tartalmát kifejező címből. Az utóbbinál törekedni kell a tömör, de a tárgyat, tartalmat hűen visszaadó megfogalmazására. Alapvetően két címelésfajtát különböztetünk meg: — a bővebb címelést, amikor nemcsak a tárgyat, hanem az ügyet előterjesztő minisztert és a minisztertanács döntésének lényegét is megadjuk. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha a kivonatos közlést, és azon belül a címregeszta szerinti közlést választottuk (pl. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazása a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat országgyűlés elé terjesztésére.) Itt természetesen ésszerűen 352