Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

kell eljárni! Az uralkodói előszentesítéá jog miatt pl. a törvényjavaslatok esetében a minisztertanács csak az „uralkodói jóváhagyás" fenntartásával hatalmazhatta fel az illetékes minisztert a javaslat képviselőházi benyújtására. Ez azonban a bevezető tanulmány problémája, állandóan ismételgetni felesleges; lényeges a beterjesztésre való felhatalmazás! — a rövidebb, a tárgy megjelölésére szorítkozó címelést. Ezt a módszert használjuk a címregeszta kivételével valamennyi közlésfajtánál (pl. A katonai fegyelem megtagadására felbujtó nazarénus-izgatók megbüntetése). Természetesen ez esetben sem szorítkozhatunk mindig a puszta tárgyra! Az olyan ügyeknél, melyek többször is felmerülnek az illető ciklus minisztertanácsaiban, utalni kell az ügy fázisára is. Példa: — A közigazgatási reformjavaslat részletes tárgyalása (általános rész); — A közigazgatási reformjavaslat részletes tárgyalása (főispán hatásköre, alispán hatásköre). III. JELZET A jelzet megadásánál kétféle eljárás követendő: a) Amennyiben a jegyzőkönyvek a Minisztertanács fondjába (K 27) tartoznak, a jelzet külön feltüntetése szükségtelen, erre a körülményre a bevezető tanulmányban utalunk. b) Ha viszont a közlésnél alapul vett jegyzőkönyvek, jegyzőkönyvi kivonatok, stb. nem a Minisztertanács fondjába tartoznak, akkor az egyes jegyzőkönyvek, stb. jelzeteit a forráskritikai jegyzetekben kell megadni. IV. JEGYZETEK A jegyzeteknek két fajtáját különböztetjük meg: a forráskritikai és a tárgyi-magyarázó jegyzeteket. A. FORRÁSKRITIKAIJEGYZETEK A forráskritikai jegyzeteket, melyek a jegyzőkönyvek után következnek, az egyes jegyzőkönyveken belül — mindig újrakezdődŐen — az ábécé sorrendjében haladó latin kis betűkkel jelöljük. A forráskritikai jegyzeteknek tartalmazniuk kell: a) azoknak a főszövegbeli rövidítéseknek feloldását, melyeket az egyes kötetek mellékletét képező rövidítésjegyzékben nem közlünk; b) azokat az egyidejű vagy utólagos betoldásokat, illetve kihúzásokat,szövegátalakításokat, amelyeket a jegyzőkönyvvezető ugyanazon tollal tett, és az figyelmetlenségből keletkezett. Ha a változtatásokat bárki más tette, ezek minden esetben jelölendők (a gépelésben ritkított szaggatott aláhúzással, a nyomtatásban eltérő szedéssel). c) a szöveg értelmét zavaró íráshibáknak, régies szóalakzatoknak magyarázatát, mely a jegyzőkönyvek egyértelmű szövegértelmezését segíti elő; d) azokat az aláhúzásokat, margójelöléseket, megjegyzéseket„ melyek a jegyzőkönyvi szövegek kiemelése érdekében utólagosan kerültek (többnyire ceruzával) bejelö353