Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

1) Bármely más idegen nyelvű szövegrész esetében az illető nyelv mai helyesírási szabályai irányadók. 8.§ BEVEZETŐ TANULMÁNY Az iratközlést bevezető tanulmány előzi meg, melynek tartalmaznia kell a kötetben szereplő - kormány(ok) hivataltörténetét - kormány (ok), mint a végrehajtó hatalom szerve(i) és az országgyűlés, mint a törvényhozó hatalom kapcsolatának, viszonyának elemzését, - magyar kormány(ok) és az osztrák kormány(ok) valamint a Monarchia közös legfelső kormányzati szerveinek (közös minisztertanács, külügy-, hadügy- és pénzügyminisztérium) egymáshoz való viszonyát, - magyar kormány (ok) és az uralkodó közti kapcsolat alakulásának megvilágítását, - kormány(ok) és a törvényhatóságok, önkormányzatok viszonyát, - közzétett minisztertanácsi jegyzőkönyvek forrásértékére, esetleg hiányosságaira, a közlés módjára vonatkozó általános információkat, - kormányok döntéselőkészítő tevékenységét, annak sajátosságait. A bevezető tanulmány vezérfonalát a minisztertanácsi jegyzőkönyvekben foglaltak képezik. A bevezető tanulmány általános, értékelő, monografikus igénnyel készítendő, melyben az adott kormányciklus(ok)ban végbemenő alapvető politikai, társadalom-, művelődés- és gazdaság(technika) történeti folyamatok megvilágítást nyernek. A bevezető tanulmány a korszak eseményeit országos, monarchiái és az egyetemes történeti fejlődésbe elhelyezve értékelje, bemutatva az egyidejűleg egymással szemben fellépő, egymást ugyanakkor kölcsönösen feltételező ellentétes folyamatokat (pl. a politikai pártok küzdelmét a kormányzati intézkedések kapcsán), a korszak kiemelkedő politikai esetleg gazdasági személyiségeiről is hű portréképet nyújtva. Ügyelni kell azonban arra, hogy a bevezető tanulmány és a tárgyi-magyarázó jegyzetek — lehetőség szerint — ismétléseket ne tartalmazzanak. A bevezető tanulmány fejezetekre tagolódik, melyek címmel és sorszámmal látandók el. A bevezető tanulmányhoz lapalji jegyzetek készítendők, melyek azonban folyamatos (nem oldalankénti) sorszámozással látandók el. A nyomtatott művek idézésére, a család- és földrajzi nevek írására a technikai jellegű utasítások az irányadók. 9-§ AZ APPARÁTUS I. A JEGYZŐKÖNYV MEGHATÁROZÁSA Az egyes jegyzőkönyvek meghatározásának elemei: a) a szerkesztő által adott sorszám, valamint a jegyzőkönyv eredeti évi folyószáma; a sorszámok után pontot teszünk, 351