Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

rözik a jelzett állapotot, természetesen a kézírásos (a századforduló után gyakran gépírásos) minisztertanácsi jegyzőkönyvek még inkább. Mindezekre s arra tekintettel, hogy a magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek a nyelvészeti kutatások alapjául aligha szolgálhatnak, a jegyzőkönyvek szövegét a közlésben a mai helyesírásnak megfelelően (de nem a mai irodalmi nyelv szerint!) kell átírni (pl. ez helyett c, minister helyett miniszter, communisticus helyett kommunisztikus, clericalis helyett klerikális, frt helyett Ft, írttal helyett Ft-tal, magyar észak-keleti vasút helyett Magyar Északkeleti Vasút, dunántúli h. é. v. helyett Dunántúli HÉV, budapest-esztergomi helyiérdekű vasút helyett Budapest-Esztergomi Helyi Érdekű Vasút stb., de: átalában, nyugoti, éjszaki, Ő Felsége, földmívelésügyi stb.) a) A nyilvánvaló tollhibákat (pl. betűcseréket, szóismétléseket) megjegyzés nélkül át kell javítani. b) A szerkesztő köteles a szöveg központozásában — függetlenül a forrásszöveg eredeti interpunkciójától — értelemszerűen eljárni, azaz a mondatrészeket elválasztó veszszőket, pontot, pontosvesszőt, kettőspontot, felkiáltójelet, kérdőjelet, gondolatjelet stb. a szöveg értelmének és az illető nyelv jelenleg érvényes helyesírási szabályainak megfelelően alkalmazni. (Pl.: 3.140 = 3140,10,000 = 10.000; 1.000.000 = 1,000.000; 42.6 km = 42,6 km) c) A család- és helyneveket, a helynevekből képzett mellékneveket betűhíven kell közölni. d) A gyakran előforduló rövidítések feloldását a rövidítések jegyzéke tartalmazza, a speciális, egyszer előforduló rövidítéseket azonban a szövegkritikai jegyzetben kell feloldani. A tulajdonneveket jelző rövidítések (sziglák) minden esetben feloldandók, amire a szövegkritikai jegyzetben utalni kell. e) A jegyzőkönyvek keltezésénél vagy a szövegben olvasható dátumoknál is a jelenlegi helyesírási gyakorlat szerint kell eljárni. (Pl.: 1872 nov4.-én = 1872. nov.4-én; 1872. nov. 4.-ikén = 1872. nov. 4-ikén, 1872. nov 4-én = 1872. nov. 4-én) f) A jegyzőkönyvekben a jegyzőkönyvkészítő által azonos tollal aláhúzott részeket a gépelésben is alá kell húzni, nyomtatásban pedig dőlt betűkkel kell szedni. A végig nagybetűvel írt szövegrészeket nagybetűvel kell gépelni és szedni, a másfajta kiemeléseket (pl. szaggatottan írt szövegrészeket) ritkított szedéssel kell jelölni. Minden utólagos aláhúzásra és margószéli jelölésre csak a szövegkritikai jegyzetben kell utalni. Az eredeti jegyzőkönyvi szövegtől eltérő ritkítás, dőlt betűs szedés vagy bármely másféle nyomdatechnikai kiemelés tilos! g) A jegyzőkönyvek zárójeles szövegrészeit mindig kerek zárójelbe kell tenni (szögletes zárójelbe csak szerkesztői jelölések, megjegyzések kerülhetnek — pl. [sic!] h) A német nyelvű gótbetűs szövegeket latin betűsre, a mai német helyesírás szabályai szerint kell átírni (Ueberzeugung helyett Uberzeugung, Thátigkeit helyett Tátigkeit, Organisirung helyett Organisierung, Minister-Prasident helyett Ministerprásident stb.) i) A (*> -t meg kell tartani. j) A német nyelvű szövegeknél az aposztrófot minden esetben meg kell tartani. (PL: im Brenner'schen Donauzweige, am Pozsony'er Hafen stb.) k) A rendszerint idézetként előforduló latin nyelvű szövegrészek eredeti írásmódja megtartandó. A tollhibákat természetesen itt is javítani kell, a központozásban pedig az általános helyesírási utasítás vonatkozó szakasza irányadó.