Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

D. A SZELEKCIÓ GYAKORLATA Alapelv: a nem személyi ügyeket tartalmazó jegyzőkönyvi pontokat általában közöljük, míg a személyi ügyeket (kinevezések, előléptetések, kitüntetések, stb.) tartalmazókat általában nem. a) A nem személyi ügyek közül egyáltalán nem kerülnek közlésre: — vasúti előmunkálati engedélyek kiadásának bejelentése, kivéve ha érdemi adatot tartalmaznak — vasúti szállítási díjkedvezmények nyújtásának bejelentése, kivéve ha érdemi adatot tartalmaznak. — állami számvevőszék jelentéseinek beterjesztése a költségvetési túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról (szabályozva az 1889. évi országos határozat alapján) — a költségvetési többletkiadások, hiteltúllépések és előirányzaton kívüli kiadások bejelentése tárcánként, kivéve ha érdemi adatot tartalmaznak — a közigazgatási illetve bírói hatóságok között felmerült illetékességi összeütközésekben határozathozatal, kivéve ha köztörténetileg indokolt a főszövegbeni közlés — a helységek új beosztásának bejelentése közigazgatási, törvénykezési és telekkönyvezési szempontból (szabályozva az 1890: XXIX. te. 2. § alapján) — egyéb, jelentéktelen „dologi" ügyek (a következő ülés fő témáinak meghatározása, minisztériumi épületkarbantartás stb.) A nem közölt pontok tárgykörét összefoglalóan (az előfordulások számával együtt) a kötet bevezető tanulmányában feltétlenül meg kell adni! b) 1. A személyi ügyek közül a főszövegben kerülnek közlésre: a miniszterek, az államtitkárok, a horvát bán, a fiumei kormányzó, a királyi-ill. kormánybiztosok, a főbíróságok (Kúria, ítélőtáblák, Pénzügyi Közigazgatási Bíróság, Közigazgatási Bíróság) elnökei, a főrendiházi tagok, a főispánok, a hercegprímás és a püspökök személyével kapcsolatos bármely ügy. 2. A főszövegbe nem kerülő jelentős egyénekkel kapcsolatos személyi ügyeket appendixben közöljük (ld. 3. sz. függelék!) A közlésre nem érdemesített jegyzőkönyvi pontok kihagyását külön nem kell jelölni, kivéve azt az esetet, ha a kihagyott pont(ok) a jegyzőkönyv végén szerepel(nek). Erre a körülményre a forráskritikai jegyzetben utalunk, az utolsó közölt jegyzőkönyvi pont sorszámánál. Azt, hogy az egyes ügyeknél melyik közlésfajtát alkalmazzuk, a szabályzat mellékletét képező ügykörjegyzék („A közlésre kerülő ügyek jegyzéke" -ld. 1. sz. függelék) ad tájékozódási szempontokat. 7.§ A FORRÁSKÖZLÉS HELYESÍRÁSI SZABÁLYAI A korszakbaa még korántsem alakult ki az egységes helyesírási gyakorlat. Ez nemcsak a helyesírás időben gyors, szinte állandó változását, hanem egyidejűleg merőben különböző helyesírási szabályok érvényesülését eredményezte. A korszak nyomtatványai is tük349