Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Farkas Gábor: A községi tözskönyv bizottság tevékenysége Fejér megyében: az 1898:IV. tc. végrehajtása / 333–340. o.

kapta meg, melyet most, — majdnem 100 év múltán is — csak sajnálni lehet. Herczegfalva 181 l-ben települt a zirci apátság birtokán. Mivel a 19. század elején már befejeződött a falvak újratelepítése, de az uradalomnak égetően szüksége volt jobbágymunkásra, ezért a telepítést mindenképpen végre akarta hajtani. Az akció azonban csak kormány ható sági támogatással mehetett végbe. A telepítést József főherceg, nádor segítette. A falu nevébe a nádor emlékére került a Herczeg elő név. (Ma Mezőfalva). NádasdLadány neve a Nádasdy család birtoklására utal, bár ezt a birtokot a család csak a század közepén vásárolta. Korábban a település a Sár-Ladány nevet viselte. A községi törzskönyvi bizottság egy sor helyi kezdeményezést nem vett figyelembe. Indokolatlanul sok Sár előnevet ragasztott olyan községek nevébe is, amelyet azok soha nem viseltek; topográfiailag, sőt földrajzi értelemben sem illik a településhez. Keresztes község képviselőtestülete kérte, hogy Fejérkeresztesre változtassák a helységnevet. A törzskönyvi bizottság azonban ezt nem engedélyezte, mert a vármegye neve egyetlen helység törzsnevéhez nem kapcsolható. Ehhez az elvhez a bizottság itt csökönyösen ragaszkodott, bár ismeretes, hogy ezt következetesen betartani más törvényhatóságokban nem tudta. (Pl. Zala, Vas megyék). Azzal érvelt, hogy a község a Sárréten fekszik, így indokolt a Sárkeresztes név felvétele. A község hiába érvelt, hogy Keresztes nem a Sárréten van — és Sárkeresztúrral tévesztik össze — az érvelésnek nem lett foganatja. Kis-Keszi is tiltakozott a Sár előnév miatt, s helyette ők is a Fejér előnevet kérelmezték. A községi törzskönyvi bizottság a kiskeszieket is a földrajz" helyzet elvével nyugtatta, s megírták az elöljáróknak, hogy a Sár előnév „egyáltalán nem utal a sáros, nedves helyre, s így a községnek e jelző iránt mutatott ellenszenve alaptalan." Sárbogárd község elöljárósága a nevet változatlanul kívánta hagyni, de a törvényhatósági közgyűlés Bogárd-Tinód elnevezést akart a törzskönybe felvetetni. A községi törzskönyvi bizottság azonban az elöljáróság kívánságát teljesítette. Azzal érvelt, hogy Sárbogárd ,$zéphangzású és országosan egyedülálló név, mely változtatásra nem szorul, sőt vasúti csomópontja révén már országosan annyira ismert, hogy megváltoztatása csak indokolatlan zavarokat idézne elő." A Bogárdtinód nevet pedig elutasította azzal, hogy nehézkes kieitésű, s azzal érvelt, hogy történelmi szempontok sem indokolják a Tinód névtoldást, mivel a legújabb kutatási eredmény szerint Tinódi Lantos Sebestyén költő születési helye nem itt van. A megyei törvényhatósági bizottság érvelése Bogárd-tinód elnevezés mellett valóban elég gyengének hatott. Ma már tudjuk, hogy Tinód a megyének egyik legősibb települése volt, míg Bogárd — évszázadokon át csak puszta — és kizárólag a tőkés fejlődés elején kezdett emelkedni. A Sár előnevet korábban is viselte több helység a Mezőföldön. Ezeket a községneveket 1898 után egybeírták, (Sárszentmiklós, Sárkeresztúr, Sáregres) és felvette a Sár előnevet még Szent-Mihály és Szent-Ágota. A törzskönyvi bizottság több helységnek a földrajzi elv szem előtt tartásával adott előnevet: Ácsa, Kozma községek a Vértes, Kúti falu a Bakony, Csurgó a Fehérvár nevet kapta. Csurgó kezdetben a Vámos, majd a Fejér előnevet kérte. Ez utóbbi a megye neve miatt nem volt lehetséges, az előbbitől a bizottság tekintett el, mivel a közeli városnak (Székesfehérvár) a törzsnevét kérte előnév gyanánt. Kikötik azonban, hogy a jelzőnek használt szó j betűjét h-val kell írni. így alakult ki Fehérvárcsurgó község neve az 1898 utáni években. Ondód neve Pusztavámra változott. Erre a megkülönböztetésre mindenképpen 337