Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Farkas Gábor: A községi tözskönyv bizottság tevékenysége Fejér megyében: az 1898:IV. tc. végrehajtása / 333–340. o.

szükség volt, mivel Vas megyében is létezett Ondód. A Fejér megyei hasonló nevű település mellett feküdt Vámpuszta, melyet — elég szerencsétlenül - Pusztavámra változtatta. A Puszta előnév a Bach-kori közigazgatás maradványa, amely átöröklődött a nemzeti kor gondolkodásába is. így maradt meg Pusztazámor nevében is az előnév, sőt Szabolcs neve, (az adonyi járásban) megkülönböztetésül a Szabolcs megyei helységtől Pusztaszabolcsra módosult. Helyt adtak a gyúróiak kívánságának, mely szerint a község nevében az u magánhangzót ú-ra változtatják. Batta község képviselőtestülete kérte, hogy a helység neve változatlan maradjon. A törzskönyvi bizottság azonban a Krassó-Szörény megyei Batta helység nevét kívánta megtartani. Erre a battaiak a középkori krónikákból és a történeti irodalomból ismert Keveháza nevet akarták felvenni. A bizottság ellenvetése az volt, hogy a Keveháza név a krónikák hibás olvasásából ered. Ilyen név nem létezett a magyarok múltjában, s a történeti mondákban lezajlott események sem bizonyítottak Batta községre és környékére, így a település határában levő Százhalompuszta nevét (a puszta szó elhagyásával) kapta meg előnévnek, és így lett a község neve Százhalombatta. A külterületi lakott helyek neveinek megállapításánál a törzskönyvi bizottság csak részben tudta a fentebb ismertetett elveket érvényesíteni. Ezért csak az állandó lakossággal (300 lakosnál több) rendelkező külterületi helységnevek törzskönyvezését végezték el a községnevek szisztémája szerint, míg a kevés lakossal rendelkező szállások, tanyák puszták neveit a régi írásmódtól ugyan igyekeztek megszabadítani, de a változtatásokat az új szabályok értelmében következetesen végigvinni nem tudták.. Némely major vagy puszta neve három-négy szóból is állott, s a hely meghatározása szempontjából minden szóra szükség is volt. Ezen helynevek egybeírásától — mivel azt értelemzavarónak tartották —, a törzskönyvi bizottság eltekintett. A két szóból álló külterületi lakott helyek neveinek egybeírását általában elvként mondták ki. Különösen megtörtént a név rendezése abban az esetben, ha történeti helységnévről volt szó. Például az Ercsi határában levő Ráczszentpéter, Aggszentpéter, az Adony melletti Szentmihály, a Bicske határában levő Nagy német egyház, Kisnémetegyház, a Balinka határában fekvő Nagygyón, Kisgyón, a Lovasberény melletti Szűzvár, a Pázmánd közelében levő Kispázmánd neveket a községnevekhez hasonlóan rendezték. Fejér megyében még Baracs határában volt másik Pázmánd is, amely ekkor a Pázmánd-puszta nevet kapta. Nem volt szerencsés azonban a Tordas melletti Kálózd külterületi helynévnek Káloz-ra változtatása, mivel Kálóz nagyközség létezik Fejér megyében, a sárbogárdi járásban. A Tordas melletti Káloznevet a d helynévképzőtől fosztották meg, és nem ragasztották hozzá a puszta vagy major szócskát sem. Ez utóbbi önmagában nem lett volna hiba, de éppen a községi törzskönyvi bizottság segítségével két azonos nevű helység lett ugyanazon törvényhatóságon belül. Következetlenség található még több történeti helynév esetében: például a Tárnok melletti Kis-tárnok, a Gúttamási határában fekvő Ó-gút, Uj-gút, a Szolgaegyháza melletti Alsó-szolgaegyháza, Közép-szolgaegyháza, Felső-szolgaegyháza változattal kerültek rögzítésre. A mezőgazdaság tőkés fejlődése, valamint a modern közlekedési útvonalak létesítése és fenntartása számtalan külterületi lakott helyet produkált. A külterületeknek jórésze 338