Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Farkas Gábor: A községi tözskönyv bizottság tevékenysége Fejér megyében: az 1898:IV. tc. végrehajtása / 333–340. o.

tárnok és helyettese, a többi tagot pedig a belügyminiszter nevezi ki. (A minisztériumokon kívül az Országos Levéltárból 2, az Országos Statisztikai Hivatalból 2

} az MTA Történelmi Bizottságából 1, a Magyar Történelmi Társulatból 1, a Magyar Földrajzi Társaságból 1 fő lett a bizottság tagja. A szervezeti szabályzat részletesen intézkedett a helységnevek kijelöléséről, egyben hangoztatta, hogy a történeti neveknek elsőbbséget kell adni, új nevek alkotásánál viszont a magyar hangzású neveket ajánlották, de a kérdéses vidék hegy- és vízrajzát, a természeti tulajdonságokat, a gazdasági és kulturális viszonyokat, valamint a történelmi emlékeket is útmutatásként ajánlották

8 Az országos községi törzskönyvi bizottság munkáját Fejér megyében 1903-ban fejezte be. A következőkben áttekintést adunk arról, hogyan sikerült az ország egy törvényhatóságában, Fejér megyében az 1898 évi IV. tc.-et végrehajtani. Fejér megye új járási beosztását a modern közlekedési viszonyok megteremtésével párhuzamosan 1877. december 20-án, a megyei törvényhatósági közgyűlésen végezték el. Megszüntették a feudális időkben kialakult három főszolgabírói járást (a sármellékit, a csákvárit és a bicskeit) és helyettük öt járást létesítettek. Az adonyi járás székhelye Duna-Adonyban volt. Ez a járás 13 községet foglalt magába, köztük Ercsit, Érdet, DunaPentelét, Rác-Almást, Szabolcsot és a két Perkátát. A móri járás székhelye Mór lett; 17 községgel, közte Csákvár, Bodajk mezővárosokkal. A harmadik járást Sárbogárd székhellyel szervezték. Ehhez 16 község tartozott (és 170 major, tanya, puszta) A megyeszékhely lett a központja a székesfehérvári járásnak. Ide 29 községet tömörítettek. A községek között jelentősebb volt Seregélyes, Lovas-Berény, Velencze,Polgárdi. Vál központtal szervezik meg a megye északkeleti részén fekvő 27 községet. Az új igazgatási egység a váli járás nevet kapta. Jelentősebb községek a székhelyen kívül még Bicske, Etyek, Martonvásár.

9 Fejér vármegye közgyűlésén 1903. október 5-én szerepelt a „községek és egyéb lakott helyek törzskönyvezésének" ügye. A bizottsági tagok a belügyminiszternek e tárgyú rendeletét tudomásul vették és végrehajtásra az alispánnak kiadták.

10 A közgyűlést megelőző hónapokban azonban a községek javaslatára a törvényhatósági bizottság több helységnév meghagyását indítványozta. A bizottság minden esetben a történelmi hagyományok figyelembevételével ragaszkodott a községnevekhez és azok archaikus írásához. Az 1903. május 5-i közgyűlésükön határozatot hoztak, hogy Both, Czecze, Ettyek, Gánth, Szaár, Csór, Vaál, Moór, Loók községnevekben a kettős magánhangzókat, illetve a nem hangzó betűk használatát engedélyezzék. A bizottság azonban a helységnevek magyaros hangzásához, magyaros írásmódjához ragaszkodott és kimondta,hogy az említett neveket Bot, Cece, Etyek, Gánt, Csór, Szár, Vál, Mór, Lók változatban lehet alkalmazni. A két vagy több szóból álló községneveket az előző gyakorlattól eltérőleg egybeírták, de ezt a majorok és puszták esetében nem sikerült mindenütt alkalmazni. A nem jelzővel ellátott összetett községnevek általában történeti hagyományt tükröznek. Gút-Tamási egykor két település, melyek a történeti fejlődés során egy községgé váltak. Ugyanez érvényesült Kajászó és Szentpéter, Nyék és Kápolnás, Szentgyörgy és Iszka települések esetében. A törzskönyvi bizottság e községneveket Gúttamási, Kajászószentpéter, Kápolnásnyék, Iszkaszentgyörgy változatban hagyta jóvá, s megszüntette az eddigi kötőjeles írásmódot. 335