Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Erdős Ferenc: Etyek község közigazgatása, 1945–1946 / 29–39. o.

folyamatosan bővült — a családtagok számától függően 8-15 holdig — a részükre kiosztott terület. A község általános gazdasági viszonyait elemzi az a helyzetjelentés, amelyet Eggenberger István, az Etyekre visszatért vezetőjegyző állított össze. Április végén a lakosság lélekszáma 3527 (1944. november 1-én: 3668), a részben illetve terjesen ellátatlanok száma 2115, s az elöljáróság önerőből a közellátás gondjait nem tudta csökkenteni. Támogatásra volt szükségük: 131 q lisztre, 877 kg zsírra vagy olajra. Jelentős volt az állatállomány pusztulása. A jelentés időpontjában 61 lovat, 2 ökröt, 86 tehenet, 3 üszőt, 8 borjút, 9 anyakocát, 22 süldőt, 18 malacot, 9 szamarat, 188 szárnyas háziállatot írtak össze. Az igásállatok hiánya gátolta a mezőgazdasági munkavégzést, a rendelkezésre álló 4 traktor sem volt rendszeresen üzemképes. Ugyanakkor a talajműveléssel összefüggő problémák mellett a vetőmagellátás is gondokat okozott. 2672 hold szántó hevert parlagon, mert nem tudták felszántani, bevetni, ősszel 1242, tavasszal 820 hold gabonát, 410 hold kukoricát, 210 hold burgonyát vetettek. Eggenberger István vezetőjegyző visszatérésével megszilárdult a jegyzői hivatal tevékenysége. Valamennyi lényeges változásra reagáltak, nem szakadtak el a néphatalmi szervek munkájától sem. Az ügyviteli és ügyrendi feladatokat a segédjegyző, 2 díjnok és 1 kisegítő látta el. Mégsem volt szervezett a közigazgatás, a képviselőtestület és az elöljáróság egyes tagjaival szemben bizalmatlanok voltak a demokratikus pártok tagjai. A közigazgatás felügyeletét a nemzeti bizottság látta el. Határozatot hoztak a testület kibővítéséről is. Tagjai közül a községben működő pártokat — MKP, SzDP, FKGP — és a szabad szakszervezetet három-három fő képviselte. Objektív okok miatt továbbra sem vettek részt a bizottság munkájában az NPP és a PDP tagjai. A nemzeti parasztpárt helyi szervezetét Erdélyből kisebb csoportokban érkező székely telepesek már megalakították, de csak végleges megérkezésük után nevezhették meg delegáltjaikat. Viszont a polgári demokratákról azt jegyezték meg, hogy pártszervezetük „valószínűleg nem is lesz." Személyi ügyekkel is foglalkozott a nemzeti bizottság; a német nemzetiségűek keresték fel a testületet, hogy igazolják magatartásukat. Érdemben nem tárgyalhatták a volksbundosok problémáit, a szervezet tagjai részben a Székesfehérvári Népbíróság előtt feleltek tetteikért, részben a Vali járás Igazoló Bizottsága folytatott ügyeikben vizsgálatot. Elszigetelésükre is történt kísérlet; a nemzeti bizottság az utcán, és a hivatalos helyiségekben megtiltotta a német nyelv használatát. A közigazgatás újjászervezésének faladata is a nemzeti bizottság tagjaira hárult. Május 31-í ülésükön döntöttek arról, hogy a megalakítandó képviselőtestületbe 10 főt az MKP, 10 főt az SzDP, 6 főt az FKGP, 6 főt az NPP és ugyancsak 6 főt a Földmunkások Szabad Szakszervezetének tagjai közül választanak. Június 3-án került sor a képviselőtestület megalakítására, az elöljáróság tagjainak megválasztására. A konstruktív szellemben zajló ülésen Holczer Antal kereskedőt (SzDP) a község Mrájává, Rack József kisbirtokost (MKP) törvénybíróvá, Mohr Antal kisbirtokost (FKGP) pénztárnokká, Fischer Mihály kisbirtokost (FKGP) közgyámmá választották. A10 elöljáró között 2 kisbirtokos, 4 újbirtokos, 1 kovács, 1 hentes és mészáros, 1 kocsmáros, 1 vegyeskereskedő foglalthelyet. Közülük négyen a kommunista, hárman a szociáldemokrata, ketten a kisgazdapártnak voltak tagjai, s a nemzeti parasztpártot — a fentebb említett okok miatt - egy fő képviselte.