Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Erdős Ferenc: Etyek község közigazgatása, 1945–1946 / 29–39. o.

Etyek község képviselőtestületének tevékenységéről nem alkothattunk részletes véleményt. Nem tudjuk pontosan rekonstruálni, még az elöljáróság iratai alapján sem, hogy milyen ügyeket tárgyaltak, tagjai milyen aktivitással képviselték a község érdekeit. Ugyanis a képviselőtestület ülésjegyzőkönyvei megsemmisültek, csupán két jegyzőkönyvi kivonat dokumentálja tevékenységüket. A képviselőtestület megalakulása utáni időszakban is a nemzeti bizottság bizonyult a demokratikus átalakulás hajtóerejének. Nehéz körülmények között végezte munkáját a földosztó bizottság: a május első felében megkezdett földosztás revíziójára a megyei Földbirtokrendező Tanács utasításai alapján került sor. Szeptember végén befejeződött a korábbi parcellázások felülvizsgálata. Az adatok jelentős változásról tanúskodnak: a földreform céljaira igénybe vett terület összesen 5965 hold, melyből 4165 hold megváltott, 1800 hold pedig elkobzott terület. A községi földigénylők közül 188 (korábban 213) családfő igényjogosultságát ismerték el. összesen 1539 holdat osztottak ki közöttük, későbbi kiosztásra tartalékoltak 250 holdat. A zavartalan birtokolás feltételei tehát nem alakultak ki, és a telepesek első csoportjainak megjelenésével feszültté vált a helyzet. Újabb konfliktusok alakultak ki. Nem volt kielégítő a mezőgazdasági munkavégzés sem. Lényeges változást a termelési bizottság sem tudott elérni: a nyár derekáig 919 hold kivételével megművelték a földeket, de az 1944. évihez viszonyítva is csökkent intenzitással. Júniusban is vetett még a lakosság, különösen a májustól folyamatosan érkező telepesek voltak nehéz helyzetben: vetőmaggal, igaerővel nem rendelkeztek. Jelentős támogatást nyújtott az újbirtokosoknak, a telepeseknek a júniusban megalakult Etyek és Vidéke Gépüzemi és Termelési Szövetkezet. Kezelésbe vette a megváltott ingatlanokhoz tartozó összes szét nem osztható gazdasági felszerelést: a traktorokat, cséplő-, vető- és magtisztító gépeket, az uradalmak gépjavító műhelyeit. A szövetkezet 7 üzemképes, 3 javítást igénylő traktorral, 1 üzemképes gőzekével, 6 cséplőgéppel, 4 elevátorral rendelkezett, összesen 11 alkalmazottal — 2 hivatalnok, 2 ekevezető, 1 szénhordó, 2 gőzekefűtő, 3 traktoros, 1 juhász - kezdte meg tevékenységét. Gondot okozott a szakemberhiány, több esetben alkalmi traktorvezetők végezték a szántást. A kezdeti nehézségek ellenére felkészültek a cséplésre, az őszi betakarításra és talajművelési munkákra. Az év folyamán a szövetkezet taglétszáma elérte a 320 főt. Az őszi betakarítási munkák középpontjában a szüret állott, hiszen a 850 holdas szőlőterület jó termést ígért. A hegyközség bevallása alapján 300 q borszőlőt értékesítettek, és 11000 hektoliter mustot szüreteltek. A község gazdasági erejéhez mérten kedvezően alakult az őszi talajművelés és vetés. 1500 holdat az Etyek és Vidéke Gépüzemi és Termelési Szövetkezet, 1000 holdat pedig a község lakói szántottak fel. 2105 holdon búzát, 100 holdon rozsot, 150 holdon árpát vetettek. A háború során elpusztult állatállomány pótlása rendkívüli nehézségbe ütközött. 1945 decemberében (zárójelben az 1942. évi adatokat közlöm) 235 szarvasmarhát (1587), 174 lovat (556), 9 szamarat és öszvért (22), 242 sertést (3022), 64 birkát (972), 32 kecskét (116) tartottak nyilván. Súlyosan érintette a lakosságot a beszolgáltatási rendszer. Nagy terheket rótt a községre a mezőgazdaságot ért károk helyreállításának időszakában. November végén, amikor a készletek már minimálisra csappantak a községi képviselőtestület hosszas vita után 34