Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei, 11., 12. Debrecen, 1978. / 264–267. o.

belül nemcsak a magyarországi általános gazdasági helyzet alakulását, az István malom történetét tekintette át a szerző, hanem ezzel összefüggésben a malomipar fejlődését (vízi-, szárazmalmok, gyárszerű termelést, vámőrlést folytató malmok, céhen belüli, illetve tőkés versenyben kibontakozó termelés) is. Bőven szólt a malmi munkások hely­zetének (létszám, munkabér, munkaidő, szociáis-, béren kívüli juttatások), szervezeti életének (önsegélyező-, szakegyletek, szakszervezetek létrejötte) alakulásáról, a tőkések­kel folytatott küzdelmeikről. „Szeretnénk, ha a múlt e nagy erőfeszítéseket, önzetlensé­get követelő küzdelmei a régiek megbecsülésén túl a ma olvasójában erősítené... az alko­tó munka megbecsülését, a lakóhely iránti szeretetet" — olvashatjuk a kötet előszavában. Elmondhatjuk, hogy a szerző széles körű adatgyűjtése sokszínű tényfeltárást tett lehe­tővé az üzemtörténetírás és az egyéb történelmi ágazatok (társadalom-, technika-, politi­katörténet stb.) közötti kapcsolat, valamint a helytörténet és az országos történet közötti összhang alapján. A kötet nemcsak az István gőzmalomnak, mint a konszernen belül jogi­lag önálló vállalatnak története, hanem a magyar történelem és a magyar gazdaságtörténet sorsfordulóinak története is, s e sorsfordulók alakítólag hatottak az üzem, az István gőz­malom történetére. Malomiparról lévén szó, a mezőgazdaság és ipar sajátos összefonódása, a nagyvállalat, a konszern létrejötte során a banktőke (a Hazai Bank RT.) és az ipari tőke találkozása, a kapitalizmus kezdeti szakasza és a 20. századi imperializmus jellemző sajátságai egyaránt alakítólag hatottak az István gőzmalom, illetve a „Borsodi-Miskolci és Debreceni István Gőzmalmok RT", majd az „Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton RT"-vel való fúzió (1936) után az „Első Békéscsabai Rosenthal és Borsod-Miskolc — Debreceni István Gőzmalom RT"-re. A szerző ezt az összefüggést, kölcsönhatást a kötet szerkezeti felépítésével (az István gőzmalom működése 1848—1919 között; 1920-1944 között; s e nagy korszakhatárokon belül a jelentős korszakok szerencsés elhatárolásával, pl. a kezdet nehézségei (1848—1857), a forradalmak kora (1918—1919), a magyar malomipar „nagy válságának" első évtizede (1919-1929), az 1929—1933-as gazdasági világválság időszaka), a tényeken, adatokon alapuló mondanivalóval, az áttekintést segítő táblázatokkal, a hely-, üzemtörténet dialektikus egységében szerencsésen valósította meg. Sikerült megragadnia azokat a pon­tokat, amelyeknek segítségével bizonyította, hogy Debrecen városi rangjában, gazdasági, társadalmi fejlődésének alakulásában is milyen óriási szerepet játszott az István gőzmalom. A szerző jól hasznosította a gazdag forrásanyagot célkitűzése megvalósítása érdekében. A műfaj a témának megfelelő. Az István gőzmalom története is bizonyítja, hogy az üzemtörténetírás igen komplex ágazata a történetírásnak; — amint az 1978. május 4-i veszprémi I. Országos Üzemtörténeti Konferencián is többször megfogalmazták törté­nészeink —. A marxista történetszemlélettel megfogalmazott, bő, jól használható apparátussal ellátott (jegyzetek, időrendi áttekintés, név-, földrajzi-, tárgymutató) kötet nyeresége helytörténet-, üzemtörténetírásunknak egyaránt. Lebhncné Kelemen Mária 267

Next

/
Thumbnails
Contents