Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - IRODALOM - Kállay István: S. A. Dessewffy: The history of the family Dessewffy de Csernek and Tarkeő. Perth, 1979. / 258–260. o.

Az eredeti jegyzőkönyveknek megfelelően időrenben tagolja a kiadvány az egyes bejegyzéseket, pontosan feloldva a keltezés egyházi ünnepekhez viszonyító megnevezését. (A keltezés latinul is közli, betűhív formában, mint a regeszta.) Az anyag nem a naptári évet követi, hanem a bíró hivatalbalépésének időpontjától tiszte leadásáig terjedő egy esztendőt foglalja magában. Az 502 bejegyzés a korabeli mindennapok kaleidoszkóp szerű tarkaságát mutatja. Ki örökölt javakért, ki meg nem fizetett kölcsönért, ki elégtételért perel, más ígéri a hatóság előtt, hogy tartozásért megfizet, özvegy megölt férje vérdíja fejében eláll a gyilkoson való bosszúállástól stb. Vagy említhetnénk a posztósok és a szabók céhének vitáját a szövet felhasználásáról, vagy azokat az eseteket amikor a magistrátus idézi be a panaszost, hogy előadását az alperes előtt bizonyítsa be. A vékonyka kötetből a város igazgatásának, bíráskodásának története mellett a gazdagság és társadalomtörténet, a művelődéstörténet, a néprajz a személynevek kutatója lel igazi kincsestárra. (Külön értéke a munkának, hogy a családi és mesterségnevek eredeti betűhív formáját is közli, az alternatív olvasási lehetőségekkel.) A bejegyzésekben szereplők nevei alapján foglalkozásokra, társadalmi állásra következtethetünk. A forrásközlés használhatóságát hely-, név- és tárgymutató könnyítik meg. A közölt anyag csupán egy évet ölel fel, töredéke ez az 1547-1557 évi feljegyzéseket tartalmazó kötetnek. Mindenképpen nagy nyereség lenne a tudománynak ha a folytatás hasonló módon további évekből és a további kötetekre is kiterjeszkedve hozna újabb anyagot. Jároli József S. A. Dessewffy THE HISTORY OF THE FAJVÜLY DESSEWFFY DE CSERNEK AND TARKEÖ Perth (Nyugat -Ausztrália), 1979. 99 p. A családtörténeti irodalom az elmúlt 35 évben nem sok önálló kötettel dicsekedhet. Annál nagyobb figyelemmel vettük kezünkbe a távoli Ausztráliában megjelent, de mégis magyar történeti munkát. Az egyik legrégibb magyar család, a Dessewffyek történetét 1903-ban adta ki Éble Gábor. Az azóta eltelt időben két munka foglalkozott a család'történetével: Dessewffy Sándor 1942-ben megjelent könyve a család történeti, közéleti szerepéről és ugyancsak tőle (1967) az Országos Levéltárban található Dessewffy iratokról. Ez utóbbi munkájának különös jelentőséget ad, hogy egész napjainkig tovább vitte Éble genealógiai táblázatait. Ez az Ausztráliában megjelent munka most összegzi eddigi kutatásai eredményeit. A szerző ismerteti a család eredetét, a Csernek törzs történetét, a Dessewffy név, illetve a cserneki és tarkeői Dessewffy család kialakulását. Ezt követi a Dessewffy történeti 258