Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - IRODALOM - Kállay István: S. A. Dessewffy: The history of the family Dessewffy de Csernek and Tarkeő. Perth, 1979. / 258–260. o.

szerepének — köztük elsőként István és János, aki 1558-ban báróságot kapott — ismertetése. Megismerhetjük a Dessewffyek szerepét a nemzeti szabadságharcokban, a török elleni felszabadító harcokban, külön fejezetben a Rákóczi szabadságharcban. Ezt követi a Dessewffyek részvétele Mária Terézia háborúiban. Külön fejezetet szentel a szerző a Dessewffy Tamást örökbefogadó gróf Szirmay Istvánnak. A grófi ág történetében többek között kiemelten foglalkozik gróf Dessewffy Auréllal, majd az 1848-ról szóló fejezetben Dessewffy Arisztid aradi vértanúval. Ezt követően gróf Dessewffy Emil és gróf Dessewffy Aurél, a Felsőház elnöke játszott kiemelkedő szerepet. A kötet talán legfontosabb fejezete ismerteti a család ágait és jelenlegi tagozódását. Ezt egészíti ki a ma élő családtagok regisztere. Amint ez a vázlatos áttekintés is mutatja, a Dessewffy család története átfogja az egész magyar történelmet, az első foglalástól kezdve egészen a legújabb időkig. Egy ismertetés keretében csaknem lehetetlen ezt teljesen áttekinteni, ezért csak néhány - talán kevésbé ismert — kérdésre szeretném ráirányítani a figyelmet. Az egyik ilyen kérdés a Dessewffy család részvétele - és rokoni kapcsolatai — a nemzeti szabadságküzdelmekben. Kevesen tudják például, hogy a családot szoros rokoni szálak fűzték Bocskay Istvánhoz, amit az alábbi genealógiai táblázat is mutat: Bocskay Erzsébet Bocskay Katalin Bocskay István Báthory Kristóf báró Palochai Horváth György Anna Katalin Báthory Gábor Dessewffy Ferenc Dessewffy János Becsky Anna Hoffman Katalin Megemlítendő, hogy Hoffman Katalin nővérét Thököly István gróf vette el, akinek unokája Thököly Imre volt. 259