Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - IRODALOM - Bakács István: Baranyai helytörténetírás 1978. Pécs, 1979. / 245–247. o.

IRODALOM BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1978 A Baranya megyei Levéltár Évkönyve 1979. Pécs 1979.611 p. 3 t. A Baranya megyei Levéltár immár tizedik évkönyve 19 pécsi kutató tanulmányait tartalmazza az utóbbi években alkalmazott egységes célkitűzés: ez esetben a nemzetiségtörténet szolgálatában. Ez a kötet azonban — mint a szerkesztő a bevezetésben leszögezi - csak az ezirányú kutatások kiindulópontját képezi, melyet az Évkönyvek egy további kötetében fognak tovább folytatni. A tanulmányok ennek megfelelően többnyire nem lezárt eredményeket összegeznek, hanem csupán a források ismertetését s bizonyos fokig egyes kevéssé figyelemre méltatott források értékelését. A kötet három részre tagozódik: az elsőben hét tanulmány a 17—19. századi telepítésekre vonatkozó összeírásokat közli, a második öt tanulmány a 18-19. századi nemzetiségekre, a harmadik négy tanulmány pedig a 20. századi nemzetiségtörténetre vonatkozik, Baranya megye a török előtt közismerten sűrű telepítésű volt s csak kevés 1687 utáni település tartotta fenn korábbi elnevezését, a régi nevek legnagyobb részükben csak dűlő s határnevekben maradtak fenn. A megye 18. századi újranépesedésével kapcsolatban nagyon értékes az a forrásanyag, amely ennek az újjászületésnek útját tükrözi vissza. A pécsi udvari kamara pécsi prefektúrája 1687. évi összeírásának közlésével (Nagy Lajos) foglalkozik az első tanulmány, az összeírásban szereplő mindén egyes településnevet a mai elnevezéssel azonosítva. A második Összeírás a Batthyány család első baranyai uradalmának 1700 végén készült becsüje, a harmadik pedig az uradalom 1701. évi népességének és javainak összeírása. {Mindkettő Nagy Lajos munkája.) Igen jól áttekinthető táblázatos adatsorokkal. Az utóbbiban a jobbágyokat magyar, horvát és rác nemzetiség szerint csoportosítva közli. A szatmári béke után szerbek nagy számban költöznek vissza Baranyába (a Rákóczi szabadságharc idején kiköltözésükkel az Évkönyv egy korábbi kötetében ismerkedhettünk meg). (Szita László) Enől a visszaVándorlásróJ kapunk képet abból az 1713. évi összeírásból, amely csaknem 600 családot sorol fel községenként a családi körülmények, állatállománynak feltüntetésével. Minthogy a szerző figyelemmel kíséri az új telepesek további életét, arra az erdményre jut, hogy azok a szokásos mentességi évek letelte után 90%-ban tovább vándoroltak. A pécsi klérus birtokainak 1733. évi összeírása (Fricsi Ádám) a káptalan és a püspökség közti birtokvitában Thurn Antal Kázmér püspöki kinevezésével kapcsolatban vált szükségessé s így nemcsak a szorosabban vett püspöki és káptalani, hanem a székesegyházi és szemináriumi, valamint a kanonoki birtokok is összeírásra kerültek. A közzétételt azonban hiányosnak véljük, mert a jobbágyok telki állományát (szerző szerint „földkészletét") nem adja meg, holott ennek adatai a Mária Terézia korabeli úrbéri összeírás nyomtatásban megjelent adatsoraival igen tanulságos összehasonlításra adtak volna módot. 245