Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - FIGYELŐ - Baracsi Erzsébet: A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának fejlődése 1918–1970 között / 241–244. o.

FIGYELŐ Baracsi Erzsébet A SZOVJETUNIÓ ÁLLAMI LEVÉLTÁRI FONDJÁNAK FEJLŐDÉSE 1918-1970 KÖZÖTT

1 • 0. Tanulmányom célja, hogy rövid történeti áttekintéssel felvázoljam a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának (Goszudarsztvennij Arhivnij Fond SzSzSzR — a továbbiakban GAF SzSzSzR), fejlődési szakaszait és e szakaszok legfontosabb jellemzőit.

2 1. A GAF szervezeti fejlődése két korszakra osztható: 1918—1941 között az EGAF korszaka (Edinij Goszudarsztvennij Arhivnij Fond — Egységes Állami Levéltári Fond); a levéltári szervezet létrehozása — először az Orosz SzSzK-ban, majd ezután a többi köztársaságban is —, és tudományos módszerek keresése a minél jobb őrzésre és anyagfelhasználásra. 1941-től a GAF korszaka: a mai levéltári hálózat és tudományos munkamódszerek kialakítása.

3 1.1. 1918 június elsején jelent meg Lenin dekrétuma „A levéltárügy újjászervezése és központosítása"

4

, amely az alapját képezi a szovjet levéltári szervezetnek. Ezzel a rendelkezéssel Oroszország minden levéltára és a Szovjet—Oroszország üzemei, szervezetei intézményei által létrehozott dokumentum állami tulajdonba került. Ezzel megalkották az Egységes Állami Levéltári Fondot.

5 2. Az EGAF korszaka is felbontható három szakaszra: az első 1918—1921-ig, a második 1922-1924-ig és a harmadik 1925-1941 -ig. 2.1. Az Októberi Forradalom számos intézményt megszüntetett. 1918—1921-ig a fő feladat ezen intézmények forradalom előtti dokumentumainak az összegyűjtése volt. Az anyagot először 7, majd 9 szekcióba osztották. Ezek a következők voltak: 1. törvényhozási, államhatalmi és külpolitikai; 2. jogi; 3. hadügyi és tengerészeti; 4. művelődésügyi; 5. történeti-gazdasági; 6. belpolitikai és önkormányzati; 7. forradalmi; 8. hivatalos kiadványok; 9. kulturális. Az EGAF (közelebbről a szekciók) felépítésében nem lehet beszélni valamilyen meghatározott elv követéséről ebben a korai időszakban.

7 2.2. 1922—1924 között az Összorosz Központi Végrehajtó Bizottság rendelete alapján 5 szekciót szerveztek. Ezek: 1. politikai; 2. gazdasági; 3. jogi; 4. kulturális és 5. haditengerészeti szekciók voltak. A levéltári fond szekciókra való bontása nem felelt meg a dokumentumanyag felhasználás — népgazdasági és tudományos céljainak — új feladatainak. A szekciók elnevezése nem mindig fedte a tartalmukat. 2.3. 1925-re befejeződik a forradalom előtti anyag gyűjtése. A fő feladat a szovjet intézmények anyagának gyűjtése lesz.

9 1925. február 3-tól az EGAF-ba tartozó anyagot 241