Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - FIGYELŐ - Baracsi Erzsébet: A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának fejlődése 1918–1970 között / 241–244. o.

keletkezésük szerint forradalom előtti és a szovjet korszak dokumentumainak nevezték el. Ennek eredményeképpen szervezték meg a történelmi és az októberi forradalom levéltárait. A két korszak között az elválasztó határ 1917. február-márciusa lett. Ezzel egy időben létrehozták a központi és a helyi levéltárakat. A szovjet köztársaságok levéltárai az Orosz SzSzK EGAF-jának szervezeti elvei alapján épültek ki. Minden köztársaságban a rá vonatkozó forradalom előtti és utáni anyag együtt alkotja az illető köztársaság Egységes Állami Levéltári Fondját. Mindkét levéltár típus anyagát négy szekcióra osztották: 1. népgazdasági; 2. politikai és jogi; 3. hadsereg és flotta; 4. kulturális és életmód szekciókra. 1929-ben ezt a rendszert végleg megszüntették.

10 Az 1930-as évek az új utak és módszerek keresésének az évei. 1941-re létrehoztak egy levéltári hálózatot, amely 13 központi levéltárból állt.

11 3. A GAF korszakát is felbonthatjuk két szakaszra: az első 1941-1955-ig, a második 1956-tól még ma is tart. 3.1. Az 1941—1955-ös időszak új periódus a levéltári szervezetben. Nemcsak a szervezet rendszere lett egységes, hanem az iratrendezés, az őrzés és az anyagfeldolgozás módszere is. A GAF anyagát korszakonként osztották fel, a társadalmi formációknak megfelelően. (Feudalizmus, kapitalizmus és szocializmus)

12 3.2. Az egész levéltári hálózat, úgy a központi mint a területi levéltárak -minden köztársaságban egyszerűbbekké és egytípusúakká váltak. Egyre jobban kifejeződött az új hálózat történeti és területi jellege. 3.3. Az országos jelentőségű dokumentumanyagot 10 központi levéltár őrizte.

13 A helyi levéltárakat a közigazgatási területi beosztás szerint szervezték meg.

14 4. 1956-tól kezdve több rendelettel is szabályozták a szovjet levéltárügy helyzetét. 1958-ban

15

,1961-ben

16

, és 1963-ban.

17 4.1. E rendeletek új levéltári hálózatot hoztak létre. Kilenc központi levéltár lett a korábbi tíz helyett. 1967-ben a számuk még kettővel gyarapodott.

18 4.2. Az 1941-ben megalapított hálózat, amely alapján létrehozták a dokumentumok tudományosan rendszerezett gyűjteményét, alapjában véve ugyanaz maradt. Az 1958-as rendelet csak pontosította azt, hiszen a közben lefolyt világháború jelentős változásokat hozott. A területi hálózatban viszont történt változás. Fióklevéltárakat hoztak létre és szabályozták a kerületi és városi levéltárak helyzetét is, összevonások útján.

19 4.3. Minden köztársaságnak megvan a saját központi levéltára. Attól függően, hogy mekkora a köztársaság, milyenek a helyi viszonyok és mennyi anyagot őriz, lehet egy (egységes) vagy két levéltára (történeti és az Októberi Forradalom levéltára), vagy három-négy (pl. művészeti és irodalmi, fÜm- és foto levéltár stb.)

20 5. Végül, hogy teljesebb legyen a kép, néhány szót a Levéltárügy Legfőbb Igazgatóságáról, a GAU-ról. 5.1. Először 1918-ban szervezték meg a Levéltári Igazgatóságot, a Művelődésügyi Népbiztosság vezetése alatt. 5.2. 1922-ben megnövelték a Levéltári Igazgatóság jelentőségét, amikor az összorosz Központi Végrehajtó Bizottság alá rendelték. Ezzel párhuzamosan a következő években 242