Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Schneider Miklós: Néhány adalék a Fejér Megyei Levéltár történetéhez / 195–209. o.

pénzügyi fedezetet megteremteni. így érthető, hogy Schneider Miklós 1930—1937 között megjelent 10 önálló kötete közül nyolcban különböző évekből származó megyei nemesi összeírásokat tett közzé.

23 Természetesen ezek a művek — függetlenül létrejöttük körülményeitől - fontos küldetést teljesítettek, mint azt egyik recenzense, Wellmann Imre is megjegyezte: „...az 1754, 1809, 1818/21,1828 évi legfontosabb összeírások közlése örvendetes azért is, mert...csak bevezetője Schneider elkövetkező publikációinak és feldolgozásainak, azaz bizonyság arra, hogy egyik megyei levéltárunkban megindult a céltudatos munka az eddig úgyszólván elrejtett levéltári anyag feltárására."™ A nemesi összeírások kiadása valóban előtanulmányul, előkészítésül szolgálhatott volna ahhoz a nagy vállalkozáshoz, amely a Fejér megyei nemesi családok történetét lett volna hivatva feldolgozni. Ez ügyben Schneider Miklós már 1933-ban folytatott tárgyalásokat Baán Kálmán genealógussal, akitől a mű ötlete származott. Hogy a tudományos célkitűzéseken túl, vagy azok mellett még milyen szempontok játszottak közre a munka előkészítésében, azt Schneider Miklós nyíltan be is vallotta Baánnak 1933. november 17-én írt levelében, melyben feltette a kérdést, vajon a vállalkozás hozhat-e számukra fejenként 1000 P tiszta hasznot. Mint írja, úgy gondolja, hogy ezzel legalább öt hónapi kemény munkája lenne, de könnyen lehet, hogy jóval több „és ennyi munkáért legalább ennyit szeretnék. Ami az erkölcsi sikert illeti, az bátran el is maradhat, az kevéssé érint."

25 A tervezgetések végül is dűlőre jutottak és 1936 augusztusában már személyre szóló tájékoztatót fogalmazhattak meg arról, hogy a Fejér megyei nemes családok története c. mű megjelenik. Hivatkozik a tájékoztató szövege arra, hogy a munka részletesen tárgyalja valamennyi Fejér megyei családot „közöttük Cím családját is".

26 A munkából végül is csak néhány füzet jelent meg, melyben meglehetősen rendszertelenül, eltérő terjedelemben és színvonalon ismertetik az egyes családokra vonatkozóan fellelhető adatokat. Az egyenetlenség főoka, hogy a tanulmányokat az érdekelt családok valamelyik tagja készítette el. A megjelent füzetek alapján a vállalkozás meglehetősen kétes kimenetelűnek tűnik, mely akkor is kudarcba fulladt volna, ha Schneider Miklós nem távozik Fejér megyéből.

27 A nemességkutatási munkákkal kapcsolatban viszont említést érdemel még az, hogy Schneider Miklós más megyék nemesi összeírásainak a publikálását is célul tűzte ki, így nemcsak Vas megyei, hanem Trencsén megyei anyagot is adott ki. Szándékában állott Komárom megyével is foglalkozni, ezek a tervek azonban már nem valósultak meg.

28 A nemességre, nemesi családokra vonatkozó publikációk mellett szólnunk kell a Fejér megyei boszorkányperek című műről, mely 1934-ben jelent meg és melyről az egykorú recenzens azt állította, hogy gondosan szerkesztett mű, amely „nem tekinthető csupán helyi érdekkel bíró vállalkozásnak, annál kevésbé, minthogy Komáromy...oklevéltára az ország nyugati vidékeiről általában csak szórványos adatokat, Fejér megyéből pedig egyetlen pert sem közöl"

29 Schneider Miklós munkái közül még ki kell emelnünk a Karcolatok Fejér vármegye múltjából, valamint a Fejér vármegye járásai a XVIII. és XIX. században című írásokat.

30 Mindezeken kívül megtalálhatjuk munkáit a Levéltári Közleményekben és a Hadtörténelmi Közleményekben is.

31 De cseppet sem kevésbé érdektelen az a tény, hogy a megyei lapok hasábjain az 1930. november 23. és 1937. február 6-a között eltelt időszakban, tehát alig több, mint 6 év alatt összesen 67 kisebb írása jelent meg, melyek nagy része a megyetörténet egy-egy részletkérdésével foglalkozik, de akad 200