Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bánki Horváth Mihályné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlegének közművelődési tevékenysége / 17–28. o.

A közművelődés és a levéltár témakörrel 1974-ben a Levéltári Tanács is foglalkozott, a Kulturális Minisztérium pedig „Irányelvek az általános levéltárak közművelő tevékenységéhez" címmel módszertani útmutatást bocsátott ki.

6 Az Irányelvek figyelembe vette a levéltárak szakmai lehetőségeit és körültekintően határozta meg azokat a sajátos módszereket, amelyek közül a helyi igényekhez igazodva bármely levéltár kiválaszthatta az általa legeredményesebben alkalmazhatókat. Érezhetően megnőtt az anyagi támogatás. Kiadványokra, kiállítás rendezésére, reprodukciós anyag összeállítására a tanács fedezetet biztosított. Elkészült a levéltár középtávú kutatási programja, a kutatási témák közé bekerült a művelődéstörténet. A művelődés hazánk életében betöltött kiemelkedő szerepét tükrözi a magyar történelem első közművelődési törvénye az 1976. évi V. törvény. Általános minden intézményre és egyénre kiterjedő hatállyal szögezte le: „ A közművelődésben való részvétel állampolgári jog; egyben minden állampolgárnak - képessége, képzettsége és érdeklődése szerint — önmaga és a társadalom iránti kötelessége." II. A levéltári anyag közművelődési felhasználásának kialakult formái, módszerei és eredményei Kiskunfélegyházán 1. Az iskolai történelemoktatás és a történelmi tudat erősítése érdekében végzett tevékenység Levéltári részlegünk az előző fejezetben felvázolt társadalmi elvárásoknak és az azokból fakadó törvényekben és rendeletekben rögzített követelményeknek lehetőségeihez mérten igyekezett megfelelni. Hisszük, hogy „a történelem forrásai a történelemtanítás számára nélkülözhetetlenek. Nemcsak az ezekből a múltra vonatkozó ismeretek miatt, hanem azért is, mert ezek segítségével sajátíthatja el az ifjúság a történelmi látásmódot."

7 Nem közömbös az sem, érzelmileg hogy viszonyulnak a diákok a tanult anyaghoz. Az érzelmi kapcsolat kialakításában nagy szerepe lehet a helytörténetnek, a szülőföld és a közvetlen környezet történetének. A levéltárak a helytörténetírás bázisintézményei. A levéltárakban őrzött írásos anyag, kiegészítve a múzeumok tárgyi emlékeivel, a történelemmel való közvetlen találkozás élményét adhatja, ezért nagy jelentősége van a történelemtanításban. A levéltári anyagban rejlő lehetőségek kihasználása a levéltárosok és a történészpedagógusok együttműködésével megvalósulhat. A kiskunfélegyházi levéltári részleg rendszeres kapcsolatot épített ki az iskolákkal és az ott működő történelem szakkörökkel, honismereti körökkel. Évenként több csoportban látogatnak el a tanulók, hogy tájékozódjanak a város történetéről, a számukra hozzáférhető nyomtatásos anyag kutatási lehetőségéről. A látogatások alkalmával a csoportok összetétele szerint differenciáljuk a bemutatott iratokat. Az általános iskolákból több a látogató, sajnos a középiskolákból kevesebb. A fordított arány, tekintettel az anyag jellegére kívánatosabb lenne. Mindkét csoportnak egyaránt adunk egy általános tájékoztatást a levéltárról mint intézményről. Ezután a kísérő tanárral történt előzetes megbeszélés alapján a már tanult történelmi ismeretekhez kapcsolódó irattípusokat mutatunk be. A középiskolások figyelmét külön felhívjuk a 19