Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bánki Horváth Mihályné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlegének közművelődési tevékenysége / 17–28. o.

magyar nyelv egy-egy kifejezésének változására, a különböző korok eltérő nyelvi stílusára. Különösen nagy az érzelmi hatása ha a történelem, vagy irodalom kiemelkedő személyeinek kézírását, kéziratos levelét mutatjuk meg. Pl. a város által díszpolgárrá választott Kossuth Lajos köszönő levelét, vagy Arany János, Kazinczy Ferenc, Jókai Mór leveleit. Nagy érdeklődés kíséri rninden alkalommal Petőfi apjának Petrovics Istvánnak bérleti szerződéseit, a félegyházi születésű Móra Ferenc leveleit. Az iratok segítségével igyekszünk a már tanult fogalmakat tisztázni. Bemutatjuk a különböző pecséttípusokat, címereket. Gimnáziumi csoport esetében minden alkalommal mutatunk saját iskolájukra vonatkozó iratokat és nyomtatott anyagot is, pl. iskolai évkönyveket. A régi városképek az általános és középiskoláknál egyaránt érdeklődésre találnak. A bemutatás után megnézhetik a raktárakat. A felhalmozott iratmennyiség és annak megsejtése, mennyi adat rejtőzik azokban, á történelemmel való közvetlen találkozás mély nyomokat hagy a látogató csoportokban. Elmélyültebb tájékoztatást az évenként többször is visszatérő csoportoknak tudunk adni. Nálunk már nem csupán általános ismertetésre törekszünk, hanem a megjelölt témakör részletesebb megvilágítására. A sikerültebb foglalkozások a levéltári óra bevezetésének szükségességét jelzik. A középiskolások és főiskolások részére meghirdetett pályázatok résztvevői, a szakdolgozatírók gyakran keresik fel a levéltárat. Megismertetjük őket a kutatás módszereivel, segítséget nyújtunk a témaválasztáshoz, megtanítjuk a levéltári segédletek használatát. A köszönő levelek tanúsága szerint a pályázatok jelentős hányada eredményes volt. Az elkészült pályázatokból és szakdolgozatokból szinte minden esetben kapunk egy-egy példányt, melyet további tájékoztató munkánkhoz és a vetélkedőkhöz igen jól tudunk hasznosítani. A Bács-Kiskun megyei Levéltár dokumentumköteteket jelentetett meg a felszabaduláshoz és az 1918—1919-es forradalmakhoz kapcsolódva. Célunk az volt, hogy az általánosat az egyedin,a konkréton mutassuk be, hogy a helyi példák felmutatásával az országos történeti folyamatok jobb megértését segítsük. Mindkét kötet 1000—1000 példányban jelent meg és mind az iskolai, mind a közművelődési könyvtárakban megtalálható. Az érdeklődők meg is vásárolhatták. A tanár gyakorlatától, pedagógiai készségétől függően sokféle szemléltető módszert alkalmaz a történelem órákon. Ezek között egy lehet a dokumentumkötetekből megfelelően kiválasztott részlet megismertetése. A dokumentumköteteket igazán azok a történelemtanárok tudják hasznosítani, akik maguk is ismerik a levéltárakat, a levéltári forrásokat, ők a kutató-tanárok. Sajnos kevesen vannak. Tapasztalatunk szerint éppen ezért ma még kevés pedagógus használja fel köteteinket az oktatásban. Az iskolai történelemtanítást kívántuk segíteni a megrendezett kiállítások dokumentumairól készített diafilm sorozattal. A sorozathoz ismertetőt készítettünk és a dokumentumok pontos felsorolásával minden iskolának küldtünk tájékoztatót a kölcsönzés feltételeiről. Ezzel azoknak a külterületi általános iskoláknak is lehetőséget kívántunk adni a levéltári anyag felhasználására, amelyek a távolság miatt nem tudják megoldani a levéltárlátogatás órarendbe való beiktatását. Arra is lehetőség nyílt így, hogy egy-egy alkalommal csak a témához legjellemzőbben kapcsolódó irat kerüljön bemutatásra, hogy a „kevesebb több" elmélete alapján a tanulók jobban emlékezetben tarthassák a látottakat. 20