Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Schneider Miklós: Néhány adalék a Fejér Megyei Levéltár történetéhez / 195–209. o.

) mikor 1928. decemberében az Országos Levéltár adatokat kért a megyei levéltárról, Schneider nem tett eleget ennek, arra hivatkozva az alispánnak tett jelentésében, hogy „...egyéb elfoglaltsága mellett állandóan gyűjti a levéltár történetére vonatkozó adatokat, s bár már sok adata van, hiányos ismertetést nem kíván adni, ezért kéri a kérdőpontokra való megfelelés elhalasztását mindaddig, míg a levéltár történetét és anyagának beható ismertetését önálló cikkben nem írja meg."

6 Schneider Miklósnak a levéltár ismeretével kapcsolatos hiányérzete nem sokáig tartott, szívós munkájának eredményeként rövid idő múlva már könnyen tudott tájékoztatást adni a kezelésében levő levéltári anyagról. De munkakörülményei a későbbiekben sem javultak. Hónapokig kellett az alispánnal leveleznie, hogy megfelelő íróasztalhoz jusson, hogy a gyarapodó iratanyag elhelyezésére állványt, irattartó dobozokat szerezzenek be a levéltár részére, vagy hogy a nagy por eltakarításának a megkönnyítésére porszívót vásárolhasson.

7 Hogy a levéltár anyagi ellátottságával valóban nem volt minden rendben, azt érzékletesen mutatják azok a számadatok, melyeket Schneider Miklós a levéltár őrizetében levő megyei költségvetésekből tudott kimutatni. A levéltári és irattári költségekre a vármegyei háztartási alap V/4 alrovatán 1928-ban előírás volt 883,98 P, ebből felhasználtak 1929-ben előírás volt 788,40 P, ebből felhasználtak 1930-ban előírás volt 1109,— P, ebből felhasználtak 1931-ben előírás volt 505,- P, ebből felhasználtak 1932-ben előírás volt 278,- P, ebből felhasználtak 1933-ban előírás volt 111 - P, ebből felhasználtak Kérte az alispánt, hogy döntse el, a V/4; rovaton megállapított hitelből mennyi esik a levéltárra és mennyi az irattárra. Kérte továbbá, hogy az elmúlt években a levéltári felszereléssel kapcsolatban tett, részben válasz nélkül hagyott, részben elutasított felterjesztéseit kedvezően intézze el. Külön problémát jelentett a levéltár részére az anyakönyvi másodpéldányok köttetése, illetve gyűjtőtékák előállítása. Mivel ezzel kapcsolatos igénybejelentéseire fedezethiány címén nem kapta meg a szükséges összegeket, kimutatta, hogy a vármegyei háztartási alap V/2 alrovatán könyvkötői munkákra az alábbi előírások történtek: 1931-ben 1200,80 P 1932-ben 455,-P 1933-ban 309,-P Az adatokból világosan látszik, hogy nem a fedezettel volt baj, ezért kérte, hogy a levéltárnak a fenti előirányzatokból való részesedését állapítsák meg.

8 Az említett körülményeknél sokkal nagyobb mértékben megnehezítette a levéltárnok munkáját az, hogy tevékenysége tulajdonképpen nem volt kellő módon szabályozva. Az erre vonatkozó jogszabályok részben tisztázatlanul hagyták a levéltárnoknak a megyei tisztviselők sorában elfoglalt helyét,

9 részben pedig nem megfelelően intézkedtek tevékenységéről, annak egyes részleteire sok vonatkozásban ki sem tértek.

10 A megyei levéltár alapvető feladata (mely ma is érvényben van lényegében) az, hogy az irattárak levéltári megőrzésre megérett iratanyagát átvegye, megőrizze, kutatható a levéltár részére 23,80 P-t a levéltár részére 334,- P-t a levéltár részére 450,- P-t a levéltár részére 183- P-t a levéltár részére semmit a levéltár részére semmit. 196