Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bakács István: A magyar közlevéltárak központi irányításának és felügyeletének kezdete / 173–178. o.

y • Amint említettük, Pauler már 1875-ben igen fontosnak tartotta a törvényhatósági levéltáraknak szakképzett vezetőkkel való ellátását. (Ezért volt a tízpontos kérdőíven e tekintetben is megválaszolandó kérdés). Már 1876-ban elérte, hogy az Országos Levéltár tisztviselői részére az ún. fogalmazói szakvizsga letételét írják elő, amelyet 1879-ben a kezelői szakvizsgaszabályzat követett. Ám az 1883. évi I. t.c. 13.§ a törvényhatósági levéltárnokok részére csupán a kezelői szakvizsga elvégzését írta elő kötelezőnek. Pauler ennek fonákságát felismerve 1894-ben újabb felterjesztést tett,

18 hogy a törvényhatósági levéltárosoknak is újak elő a fogalmazói szakvizsgát s ezt azzal is indokolta, hogy megfelelő qualifícatio esetén a tehetséges fiatalokra csak így fog az a pálya vonzerőt gyakorolni s így válik lehetővé az Országos Levéltár és a törvényhatósági levéltárak tisztviselőinek kölcsönös áthelyezése. Éppen ezért első követelményként azt is javasolta, hogy a törvényhatósági levéltárnoki állásokat nyilvános pályázat útján az Országos Levéltár meghallgatásával lehessen csak betölteni. A belügyminiszter azonban e javaslatnak csak részben tett eleget, amennyiben a pályázatnak „helyi" lapban való közzétételét rendelte el s csak „szükség esetén" az országos főlevéltárnok meghallgatását.

19 A hiteleshelyi levéltáraknál — amelyekre alább még kitérünk — Pauler különösen fontosnak tartotta a fogalmazói vizsga letételét, habár e levéltárak gondozói kétségtelenül a latin nyelvben jártasak voltak. Egyébként DÖry már említett jelentésében szintén az 1883. évi te. hiányosságát emeli ki s azt javasolja, hogy az Országos Levéltár rendezzen tanfolyamokat s a jelölteknek egy évet az Országos Levéltárban, vagy más törvényhatósági levéltárban kellene gyakorolniuk.

20 Az Országos Levéltár egyébként hatáskörében annyit tett, hogy ha megüresedett fólevéltárnoki állás betöltéséhez véleményadásra kérték, mindig olyan személyt jelölt első helyen, akinek megvolt a levéltári szakvizsgája azzal a megjegyzéssel, hogy a szakvéleményadást „megtisztelő megkeresésre" tette.

21 Az Országos Levéltár és a törvényhatósági levéltárak kapcsolatát elősegítette, hogy a belügyminisztériumnak, mint a vármegyék s így a levéltárak felettes hatóságának véleményező szerve volt s a levéltárakkal kapcsolatban felmerült kérdésekben is szakvéleményt kellett adnia. Ezenfelül a nemességigazoláshoz szükséges szakvélemények kiadásánál szüksége volt a törvényhatósági levéltárak irataira. Itt két irányban tartjuk Ttiegemlítendőnek az Országos Levéltár jelentőségét: egyik volt a törvényhatósági levéltárakban lebonyolítandó selejtezések kérdése, másrészt az azokban őrzött címereslevelek hitelességének vizsgálata. * A selejtezéssel kapcsolatosan figyelmet érdemel Komárom megye levéltárában 1877-ben lefolytatott selejtezés eredményére vonatkozó állásfoglalás. Eszerint egy II. Lajos királytól származó oklevelet az Országos Levéltárnak, az 1761—1770 évekből származó dicajegyzéket, az 1741/42. évi hadiadó jegyzéket, az 1826/27. évi házipénztári számadásokat és egy 1848. évi vándorkönyvet pedig a Nemzeti Múzeumnak történő átadásárajavasolták.

22 Egy címereslevél hamisítási ügy következményeképpen az Országos Levéltár 1906. május 1 -én felkéri a belügyminisztert, bocsásson ki körlevelet, amelynek alapján a vármegyei levéltárak állítsák össze az általuk őrzött címereslevelek jegyzékét s az okleveleket felülvizsgálat céljából az Országos Levéltárnak közvetlen megkeresésére bocsássák rendel175