Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Pásti Judit: A chemnitzi kézműves-legények szabályzatai a 15. század végétől a 17. század elejéig / 155–166. o.

Pásti Judit • A CHEMNITZI KÉZMŰVES-LEGÉNYEK SZABÁLYZATAI A 15. SZAZAD VÉGÉTŐL A 17. SZÁZAD ELEJÉIG Ezzel a címmel jelent meg 1979-ben a Karl-Marx-Stadt-i Városi Levéltár gondozásában egy kiadvány, amely elsősorban arra vállalkozott, hogy bemutassa a 15. század vége és a 17. század eleje között a kézművesipari legényegyleteket, a legényegyletek mindennapját átszövő szabályokat, a szigorú konvenciókat a kézművestársadalom mélyebb régióiba hatolva. Tematikailag két részre különíthető: az első részben a források elemzését, értékelését végzi a szerző Helmut BrSuer, a chemnitzi legényegyletek keletkezését, a szervezeti feladatokat, a legényalapszabályzatok forrásértékét, a szövegformákat, végül az egyes alapszabályzatok elemző értékelését adja. A második rész forrásokat közöl, amelyből két forrás lefordítására vállalkoztunk. Az első részt bevezető előzetes megjegyzés megállapításai szerint az NDK történészei adósak Lipcse, Drezda kerületek városainak kézművestörténeti hagyományát feldolgozó munkákkal. Elsősorban olyan munkák hiányáról beszél a szerző, amelyek a kézművesipar alapokmányainak és fejlődéseinek kérdésével foglalkoznak, mint amelyeket Paul Kummer Zwickaura, Clemens Pfau Rochlitzra, Georg Zöllner Lipcsére, Franz Schulze Freibergre és Max Flemming Drezdára vonatkozó munkái bemutattak. Bár a témát illetően adnak új adalékot Helmut Deckert, Isolde Kittel és Regine Schulzke kutatásai. A jelen kiadvány értékét növeli, hogy a mai Karl-Marx-Stadt kerület kézművesipari történetével foglalkozó kutatások hasonlóképpen szerény eredményeket mutatnak. Reinhard Zöllner a múlt század utolsó harmadában megjelenő alapmunkája nyomán, amely a chemnitzi ipar kezdeteit vizsgálta, ugyan néhány szakmunka megjelent, de ezek a kézműves történelem vizsgálatakor kisebb részeket tárgyalnak. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet hosszú szakaszában a kézművesiparral sok olyan társadalmi kérdés kapcsolódott össze, amelyeket a kutatás nem hagyhat figyelmen kívül — állapítja meg Helmut Brauer. Az NDK-ban folyó marxista feudalizmus-kutatás egyik célja az átmeneti korszak társadalmának vizsgálata. Éppen ezért lényeges feladat a kézművesek politikai és szakmai szervezeteinek, gondolkodásuknak elemzése, hiszen a társadalom „arculatát" minőségi és mennyiségi tekintetben mértékadóan meghatározták. Mindezt azonban a források segítségével igazolni kell. A feladat megoldásához nélkülözhetetlenül szükség van a területi levéltárak, könyvtárak és múzeumok közreműködésére. Figyelembe kell venni más országok kutatási eredményeit, így a magyar történészekét is. Ahhoz, hogy a kutatást széles és biztos alapon végezhessék, szükség van olyan forrásgyűjteményre, — amely az ország összes írásbeli és tárgybeli kézművestörténeti-hagyományát tartalmazza —, ezenkívül kézművestörténeti bibliográfiára, valamint soknyelvű szótárra. 155