Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.

A békéscsabai Nemzeti Bizottság munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy az 19441947-es években munkája jelentős eredményekkel járt. A felszabadulást követő kezdeti bizonytalanságot megszüntette, biztosította a közrendet, úrrá lett a közellátás és az első években mutatkozó munkanélküliség okozta problémákon, sikerrel járt az ipari és mezőgazdasági termelés beindítása. Politikai vonalon elvégezte a helyi közélet és közigazgatás megtisztítását és a helyi politikai élet helyes irányításával a város lakosságát a demokratikus fejlődés és újjáépítés szolgálatába tudta állítani. Az Orosházi Nemzeti Bizottság elődje — mint láttuk — a felszabadulást követő napokban megalakult Pártközi Blokk volt. Ez alakul át Nemzeti Bizottsággá és 1945. január 7-től ezen a néven működik. Hetenkén rendszeresen üléseztek és üléseiken a koalíciós pártok és a szakszervezetek részéről 3—3 tag vett részt. Elnöke Baranyai Géza a Független Kisgazda Párt tagja volt, akit azonban 1945. július 26-án pártja kizárt és ettől kezdve Ravasz Antal, majd Szemenyei Antal — mindketten a FKGP delegáltjai — elnököltek míg 1946. március 1-től kezdve Szemenyei állandóan, mint elnök szerepel.

22 A Nemzeti Bizottság megindította az Orosházi Hírek című helyi lapot, melyet saját lapjának nyilvánított. A diósgyőri és miskolci vasgyári munkásság megsegítésére élelmiszergyűjtést indítottak. Határozatot hoztak, mely szerint nem tartják kívánatosnak, hogy az egyházak az ifjúsággal iskolán kívül is foglalkozzanak. A február 1-i ülésen kimondták, hogy szükségesnek tartják a földreform bizottság megalakítását a földosztás munkálatainak elősegítésére. Ezt a bizottságot a földigénylők táborából kell megalakítani. Természetesen már ebben az időben tömegesen érkeztek a Nemzeti Bizottsághoz a politikai megbízhatóság igazolása iránti kérelmek, de a jegyzőkönyvekből az tűnik ki,hogy alakosság jóformán minden ügyben nem a közigazgatási hatósághoz fordul, amely úgy községi, mint járási szinten már működik, hanem a legkisebb egyéni kérelmével is a Nemzeti Bizottsághoz fordul. Szinte elözönli a Nemzeti Bizottságot az igazolási, alkalmazási, lakás és a legkülönbözőbb kérelmek áradata és a rengeteg határozat között keresni kell egy-egy nagyobb gazdasági vagy politikai célú állásfoglalást. Ilyen az 1945. június 14-i ülésen hozott határozat, amelyben állást foglaltak, hogy a megye székhelyét Gyuláról Békéscsabára helyezzék át. Ebben az ügyben átiratot intéztek a megye összes nemzeti bizottságaihoz. Ezzel egy olyan akciót indított el a Nemzeti Bizottság, amely megyeszerte nagy vitát váltott ki és 1949-ben Békéscsaba javára dőlt el. 1946. január 10-i ülésén foglalkozott a Nemzeti Bizottság az államforma kérdésével. Az elnöklő kisgazdapárti exponens nem kívánt döntést a nemzeti bizottságtól és el akarta kerülni az állásfoglalást, mire a kommunista párti bizottsági tag kijelentette, hogy amenynyiben azonnal nem születik döntés, 24 óra alatt ötezer embert vonultat fel és a tömegek szavával fogja a határozatot kikényszeríteni.

23 Ettől kezdve a kommunisták elleni összefogás jelei mutatkoztak az orosházi Nemzeti Bizottságban, amely az 1946. január 17-i ülésen nyíltan is kirobbant azzal kapcsolatban, hogy Fehérvári János kommunista városi főjegyzőt ismeretlen tettesek az utcán leütötték, mire a kommunista párt többezer főnyi tömeget vonultatott fel, megszállták a postát és a városházát és eltávolítottak 8 tisztviselőt, akik többségükben a szociáldemokrata pártnak voltak tagjai. 13