Levéltári Szemle, 30. (1980)
Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.
A Független Kisgazdapárt nyilatkozatban ítélte el a kommunisták eljárását és keresztülvitte, hogy ehhez a nemzeti bizottság tagjai a Szakszervezet és a Kommunista Párt képviselőinek kivételével hozzájárultak. A nemzeti bizottság jegyzőkönyveiben többször is megnyilatkozik ez a kommunistaellenesség, amelynek magyarázata az, hogy félnek attól a tömegbefolyástól, amivel a Párt Orosházán rendelkezik s minden jelentősebb akcióját. tömegek felvonulásával támasztja alá. így amikor 1946 decemberében a Független Kisgazdapárt orosházi lapjának szerkesztőjét, aki sorozatosan demokráciaellenes, reakciós hangú cikkeket közölt, a kommunista párt tömegtüntetéssel eltávolította a szerkesztőségből és a város azonnali elhagyására kényszerítette, a Nemzeti Bizottság többsége a Kommunista Párt eljárását törvénytelennek és erőszakosnak minősítette. Az 1947. évben hozott fontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük: A februári ülés úgy határozott, hogy ezentúl az ülések nyilvánosak lesznek és olyan helyre teszik át az ülések színhelyét, ahol hallgatóság is részt vehet azon. Zárt ülést a jövőben csak akkor tartanak, ha a tárgysorozat ügyei azt szükségessé teszik. 24 A kívülállók azonban nem igen látogatták az üléseket, mert a jegyzőkönyvek nem tesznek említést a megjelent kívülállók számáról. Jelentősebb politikai munkát végzett a Nemzeti Bizottság az 1947-es választások előkészítésében. Áttekintve az 1947-es orosházi nemzeti bizottsági jegyzőkönyveket, általában azt látjuk, hogy a bizottság munkája elszürkült és nincs meg az az aktivitása, ami 1945-46-ban tapasztalható volt. Munkája kimerült jelentéktelen helyi ügyekben való állásfoglalásban és a politikai megbízhatóságot igazoló kérelmek elbírálásában. A Nemzeti Bizottság tagjai is bizonyos fokú érdektelenséget tanúsítanak, ezért az év végén olyan határozatot hoznak, hogy tekintet nélkül a megjelent tagok számára, üléseit határozatképesnek nyilvánítja minden esetben. 1948. április 1-én változás következett be az elnök személyében: Poór Istvánt a szakszervezet delegáltját választották meg, aki a Nemzeti Bizottság megszűnéséig viseli ezt a tisztséget. Az 1948 márciusi ülés foglalkozott a helyi munkanélküliség kérdésével, amelyet igen súlyosnak ítél. Megállapítják, hogy 1200 ipari és 1500 földmunkás van a városban munka nélkül és ezért kérik a megye vezetőit, sürgősen indítsanak közmunkákat, hogy a munkanélkülieknek legalább egy része keresethez jusson. Az április 1-i ülésen határozatot hoztak, hogy a Polgári Demokrata Párt tagjait az öszszes helyi népi szervekből hívja vissza, mivel nem tartja jogosnak a Nemzeti Bizottság, hogy ezekben a szervekben képviselethez jusson a párt. Május hónapban megtörtént a Nemzeti Bizottság átalakítása. Tagjai közül mindazokat, akik politikai magatartása nem volt megfelelő eltávolították s helyüket újakkal töltötték be. Júniusi ülésében igen sok jelentős ügyben foglalt állást a Nemzeti Bizottság. így az iskolák államosítása, a törvényhatósági és városi képviselőtestületi tagok politikai magatartásának felülvizsgálata, a városban tapasztalható munkanélküliség és kenyérellátási zavarok megszüntetése ügyében. A két munkáspárt egyesülésével kapcsolatban kimondotta, hogy a Nemzeti Bizottságban a Magyar Dolgozók Pártja pártállású tagok száma annyi lesz, mint az egyesülés előtt a két munkáspárt delegáltjainak száma. 2s 14
