Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.

azokat, akik a várost és a megyét összehívandó ideiglenes nemzetgyűlésen képviseljék. A Békéscsabán nagy tömegerőt jelentő egyházak képviselőinek jelölését is indítvány ozfa a nemzetgyűlésbe, amennyiben azok a demokratikus blokk célkitűzéseit magukévá teszik.

17 > A Nemzeti Bizottság helyi vonatkozásban már működése kezdetén komoly politikai munkát végzett. Nagygyűlésen tárta a lakosság elé a nemzeti hadsereg megszervezésének, a földreformnak, a Nemzeti Segély megszervezésének kérdését. A pártok és a szakszervezetek részéről 13—13 tag jelölését kérte a városi képviselőtestületbe, hogy a közigazgatás munkája rendes keretek között folyjon. Elrendelte a fasiszta és nyilaspárti egyének összefogását és internáló táborba szállítását. Április hónapban beszámoltatta a helyi földigénylő bizottság elnökét a földosztás állásáról és a termelési bizottságot a tavaszi mezőgazdasági munkák hely ze téről. Május 29-i rendkívüli ülésére meghívta az összes békéscsabai iskolák igazgatóit és beszámolót kért az iskolák állapotáról, felszereléséről és tanerőkkel való ellátottságáról. Június közepén újjáépítési nagygyűlést hívott össze a Nemzeti Bizottság, melyen megjelentek a város összes hivatalainak, szerveinek üzemeinek vezetői és beszámoltak az eddigi eredményekről és meghatározták azokat a legsürgősebb tennivalókat, amelyeket a várost ért háborús károk helyreállítása, a kereskedelem, ipar és mezőgazdasági termelés szervezettebbé tétele érdekében sürgősen el kell végezni.

18 Foglalkozott a Nemzeti Bizottság a békéscsabai szlovák lakosság mozgolódásával, akik felelőtlen ígérgetésekre alapozva tömegesen szándékoznak kitelepülni Csehszlovákiába. A megyeszékhely kérdésében Szobek főispán útján tettek lépéseket.

19 1947. januárjában a Nemzeti Bizottság kibővített ülést tartott, melyen résztvettek a megye nemzetgyűlési képviselői is. Ezen megvitatták a megye problémáit, foglalkoztak az országos politikai helyzettel, különösen pedig a kevéssel előbb leleplezett jobboldali kisgazdapárti összeesküvéssel. A jelenlevő kisgazdapárti képviselők ígéretet tettek arra, hogy a megyei szervezetekben elősegítik a tisztulási folyamatot és eltávolítják az oda befurakodott nem paraszti elemeket. A gyűlés folyamán sikerült a különböző pártállású képviselőknek közös nevezőre jutni a politikai állásfoglalás kérdésében.

20 Nagy feladatot jelentett 1947 nyarán a Csehszlovákiából betelepülő magyarok elhelyezése és megfelelő politikai hangulat kialakítása. A szlovákiai kitelepülés, majd pedig a lakosságcsere folytán Csehszlovákiából betelepülő magyarok elhelyezése a vegyes nemzetiségű városban súrlódásokra, soviniszta megnyilvánulásokra adott alkalmat és ezek levezetésére a Nemzeti Bizottságnak komoly felvilágosító munkát kellett kifejtenie. 1947. novemberében a Pfeiffer párt feloszlatásakor ismét jelentős politikai munka várt a Nemzeti Bizottságra, hogy elszigeteljék azt a 2000 pfeifferistát, akik Békéscsabán laktak és rémhírekkel, röpcédulák terjesztésével nyugtalanították a közvéleményt. A Nemzeti Bizottság határozata szerint egyetlen párt sem fogadhatja be a volt Pfeiffer-pártiakat.

21 Az 1948. évben észrevehetően gyengült a Nemzeti Bizottság aktivitása. Az üléseken csak 4-5 tag jelent meg és többnyire jelentéktelen helyi ügyekkel, politikai megbízhatóság igazolásával foglalkoznak. A jegyzőkönyvek rövidek és szűkszavúak. Utolsó ülését 1949. január 30-án tartotta, amikor is kimondta feloszlását. 12