Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Farkas Gábor: A földigénylési eljárás lefolyása és forrásai a Fejér Megyei Levéltárban / 123–130. o.

Természetesen a földigénylő bizottságok zöme a radikális megoldást választotta, s emellett kardoskodtak felsőbb szerveik intelmei ellenére is. Kalózon Komlós János nagybirtokost népellenes magatartással vádolták. Amikor a nagybirtokos tiltakozott emiatt, s kifejtette, hogy semmiféle politikai szervezetben nem tevékenykedett, akkor a Földigénylő Bizottság Összehívta a gazdaság cselédeit és a volt idénymunkásokat, akik Komlósnak velük szemben tanúsított magatartását és a bánásmódot nyilvánították népellenesnek. Ennek alapján a Földigénylő Bizottság az 1000 holdas gazdaságot el is kobozta. Külön kívánok foglalkozni az egyházi nagybirtok felosztásának kérdésével, melyek Fejér megyében a 100 holdon felüli birtokok 17%-át alkották. A 100 holdon felüli egyházi birtok — éppúgy mint a világi — a földreform hatálya alá esett. Az egyházak közül különösen a katolikus egyházat érintette a földreform. Nagybirtokai nemcsak az egyházi szervezet anyagi működését szolgálták, hanem a jövedelemből világi célú intézményeket is fenntartottak. Ezért ha a földosztás ténye ellen nem is, de a visszahagyandó birtok nagysága érdekében heves kampányt indítottak. Az egyházi részről hangoztatott földreformellenes érvek hatottak leginkább a lakosság körében, befolyásolták azt, és több helyen határozatlanságot keltettek a földigénylők és a népi szervek körében is. A reformtörvény az egyházi nagybirtok igénybevétele mellett ugyanakkor gondoskodott a kevés vagyonnal rendelkező plébániák, lelkészségek, papnevelő intézetek, püspökségek, káptalanok, rendházak működéséről. Ezeknek még 1945 tavaszán a földigénylő bizottságok alapos mérlegelés után visszajuttattak ingatlanokat, illetve kiegészítették a javadalmi földeket. Új egyházi épületek is keletkeztek a földreform végrehajtása során. A kastélykertekben, parkokban álló kápolnákat például az egyházak a körülötte levő földterületekkel együtt kapták meg. Némelyeken új lelkészség, illetve plébánia alakult. A földreform lezajlása idején gondoskodtak az állami mintagazdaságok megszervezéséről, azoknak területeit kijelölték, ingó vagyonnal is ellátták. A reformtörvény 16 §-a leszögezte, hogy a gazdasági szakoktatás gyakorlóterületeit mindenütt, ahol ez szükséges, biztosítani kell, a kísérleti gazdaságok, illetve a mintagazdaságok kialakítását pedig a földreform során kell megteremteni. Fejér megyében állami mintagazdaságok azokban a községekben keletkeztek, melyekben jelentős tartalékterületek maradtak fenn. így ezeket a gazdaságokat csak a földreform lezajlása után, 1945 nyarán kezdték szervezni. Az év végén a mintagazdaságok már 6 ezer hold földdel rendelkeztek, amely folyamatosan bővült.

10 A földreformot gyakorlatilag 1945 tavaszán Fejér megyében lezárták. Jogilag azonban tovább folyt a földrendezés, amely jelentős földcserékkel járt együtt. A községi földigénylő bizottságok 1947 elején szüntették be működésüket, de a földkérdéssel a Megyei Földhivatal 1950 elejéig még foglalkozott. A reform alapmunkái azonban 1945 tavaszán mentek végbe. A későbbi változások már nem tudták megállítani azt a nagy társadalmi átalakulási folyamatot, amely a felszabadulással kezdődött meg. A Fejér megyei gazdatársadalom szerkezete alapjaiban megváltozott. Eltűnt a nagybirtokos osztály, megerősödött a kisbirtokos réteg. Kelet-Dunántúl népe a háború okozta anyagi károkat néhány év alatt éppen a földreform során kapott vagyon segítségével kiheverte. A mezőgazdaságról 1948-ban már pozitív képet festenek a szakemberek, ami a jövő fejlődésének biztos politikai és gazdasági alapot nyújtott. 128