Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Farkas Gábor: A földigénylési eljárás lefolyása és forrásai a Fejér Megyei Levéltárban / 123–130. o.

A Fejér megyei községek földigénylő bizottságainak iratai rendkívül hiányosan maradtak fenn. E bizottságok megszűnése után irataikat a Fejér megyei Földhivatal vette át. Természetesnek kell tartani, hogy az egyes községekre vonatkozó hiányos adatokat a Földhivatal munkatársai a már náluk levő községi földigénylő bizottság anyagából pótolták. Az 1960-as évek elején a Megyei Földhivatal iratainak rendezése során 77 község földigénylő bizottságának az anyaga került elő. Ezek terjedelme azonban igen csekély; általában —,02 —,04 fm-t tesznek ki, és ritkaságszámba megy a —,10 fm-t elérő iratanyag. (Bakonykúti, Baracs, Csákvár, Pátka, Sárkeszi, Sárosd, Vértesboglár földigénylő bizottságainak iratai közelítik meg, vagy érik el az említett terjedelmet.) Mégis a csekély mennyiség ellenére igen fontos adathordozók találhatók ezekben az iratokban. Többek között meg kell említeni a földigénylés során keletkezett összeírásokat, és a különböző juttatási terveket, vázrajzokat, és a kiosztási lajstromokat. A terjedelmesebb mennyiségű földigénylő bizottsági iratokból lényegében összeállítható a földreform községi lezajlása, s lemérhető annak számtalan nehézsége is. A — 01 illetve —,02 fm terjedelmű iratok rendkívüli csonkaságuk ellenére is fontosak, mert általában olyan iratokat tartalmaznak, melyek adatai másutt nem szerepelnek. (PL: panasz a földreform lebonyolítása ellen a juttatottak részéről, illetve nemzeti bizottsági, sőt egyes politikai pártok vezetőinek átirata, melyek a reformmal kapcsolatosak stb.) A földreformra még több községi és népi bizottsági iratfajtában lehet adatokat találni. Ezek közül elsőként a nemzeti bizottságok iratait említjük meg. Ezek ugyancsak rendkívül hiányosak, így nyilvánvaló, hogy a földreform eredményeiről készített jelentéseik, melyeket a járási vagy a megyei Nemzeti Bizottsághoz terjesztettek fel, általában egy példányban készültek. Ezzel már utaltam arra, hogy a kutatóknak át kell nézni az illetékes járási nemzeti bizottsági iratokat is. Igazában véve azonban a községi elöljáróság irataiban találhatók a földigénylési eljárás eseményeinek feltárását tükröző adatok. A helyi közigazgatás, bár nem folyt be a földigénylési eljárásba, mégis tájékozott volt annak előrehaladásáról, illetve a felmerült kérdésekről. A járási főszolgabírók, illetve a főjegyzők gyakran, szinte hetente jelentést kértek a községi elöljáróságoktól különböző ügyekről. Ezek között a földosztás 1945 tavaszán minden alkalommal szerepelt. Már a közigazgatás megszervezése tárgyában április 10-én kelt iratnak is volt olyan kezdőpontja, mely szerint válaszolni kellett a földosztás addig elért eredményeiről. Ugyanakkor a községháza 1945 tavaszán centruma volt a politikai kibontakozásnak. Itt csapódtak le a különböző szándékból készült kérelmek, pótigénylések, panaszok, de végigkísérhető az iratokban a földigénylési eljárás mindaddig, amíg az jogilag be nem fejeződött. Végezetül szólni kívánok a Megyei Földhivatal iratainak kutatási lehetőségeiről is. Az iratok rendezése a hatvanas években zajlott le, amikor megyeszerte folyt a földrendezési eljárás. A megyei mezőgazdasági osztály szakemberei a Földhivatal 1945—1950 között keletkezett iratainak adatait intenzíven felhasználták munkájuk során. Ezért a rendezés során az egyes községekre vonatkozó iratokból különcsomókat képeztünk. Ezekbe olyan iratok kerültek, melyekből a szakemberek egyes tulajdonosokig lemenőleg felmérhették a tényleges birtoklási viszonyokat. A csomókat ezután a községek ábécé rendjébe raktuk, 129