Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Farkas Gábor: A földigénylési eljárás lefolyása és forrásai a Fejér Megyei Levéltárban / 123–130. o.

tulajdonában maradjon. Az elkobzást abban az esetben is kimondták, ha a földbirtok egy része a népellenes bűnöket elkövető egyén házastársának a tulajdonában volt.

7 Fejér megyében 76 gazdaság összesen 17 748 kat. hold területtel került elkobzásra 1945 tavaszán. Ezek között is legnagyobb súllyal szerepelt a bicskei Pálffy Daun József 1500 holdas uradalma. Pálffy Daun az ellenforradalmi kurzus egyik szélsőjobboldali politikusa, nyilas parlamenti képviselő volt. Elkobzásra került Sigray István agárdi gazdasága, azután a pettendi Mocsár és Luczenbacher; az alcsúti, felcsúti, a vértesacsai Habsburg József királyi herceg uradalma,i, a Sárszentmiklós - Hadnagypuszta határában levő Jócsek Béla — féle 960 holdas gazdaság, azután az ercsi Wimpffen uradalom, (6 ezer hold). Elkobzásra kerültek kisgazdaságok is, ha tulajdonosaik bizonyíthatóan népellenes cselekedetet hajtottak végre. Kalózon 2 kisbirtokost azért fosztottak meg vagyonától, mert 1919 őszén az ellenforradalmi mozgalom községi vezérei voltak. Válón 124 kat. hold a kisbirtokból került a földalapba, mert ezek tiszti vitézi telkek voltak. Egyébként a vitézi telek a rendelet értelmében nem került kisajátításra, ha tulajdonosa az ott felsorolt népellenes bűnöket nem követte el, de elkobzásra került a kisbirtok, ha tulajdonosa szélsőjobboldali pártvezér volt. Így kerültek a földalaphoz kisgazdaságok Pázmándról, Pusztaszabolcsról, Sárkesziből, Sárszentmiklósról, Bicskéről. A volksbundisták elkobzott vagyona 4150 kat. holdat tett ki. Ezt a mennyiséget Alcsút, Bakonykúti, Bakonysárkány, Balinka, Herczegfalva, Nadap, Szár, Gánt, Vértesboglár, Isztimér, Vértesacsa, Mór, Pusztavám, Üjbarok községek határában 1112 gazdaság megszüntetésével hozták össze, A földalap nagyobb részét, - több mint 90%-át - 308 778 kat. holdat, megváltással vettek igénybe. Ide sorolták a háborús szerzeménynek minősülő birtokokat is. Ez alatt azt az esetet értették, ha a birtok 1939. szeptember 1. után adásvételi jogügylettel került a tulajdonoshoz, és ha a mezőgazdasággal a birtokos nem élethivatásszerűen foglalkozott. Fejér megyében 111 gazdaság minősült háborús szerzeménynek, melyek összterülete 4670 hold volt. A háborús szerzemény főleg kisbirtokokból tevődött össze, és ezek átlagos nagysága 42 kat. hold volt .

8 Megváltás ellenében igénybevették a 100 kat. holdon felüli, illetve a főváros határától számított 30 km-es körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokat. Fejér megyéből 27 község esett ebbe a körzetbe: mégpedig Mány, Bicske, Csabdi, Vértesacsa, Pázmánd, Kápolnásnyék, Ráckeresztúr, Ercsi községek és a tőlük keletre, északkeletre eső települések. A rendelet szerint teljes egészükben megváltás alá kerültek az 1000 holdnál nagyobb földbirtokok és a tőkés vállalatok és intézmények ingatlanai. Az 1000 holdat meghaladó gazdaságokból a 100 holdon felüli rész került kisajátításra. A rendelet azonban módot adott arra, hogy ha a helyi földigénylőknek nem tudnak elegendő területet átadni, akkor az Országos Földbirtokrendező Tanács a községi Földigénylő Bizottság javaslatára elrendelhette az egész gazdaság megváltását. Ez esetben azonban az ország vagy a megye más részén, ahol éppenséggel földfelesleg mutatkozott, a visszahagyandó 100 holdat a tulajdonosnak kimérték. Ugyancsak 100 holdat hagytak meg az egyháznak és a káptalanoknak is. Viszont 200 holdat mentesítettek azoknak a birtokosoknak, akik földműves családból származtak és akiknek élethivatásuk a mezőgazdasági termelés. A földreformrendelet 14 §-ára ekkor igen 126