Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.

Az 1947-es választással kapcsolatos politikai előkészítő munkával több ízben foglalkozott ülésein és tagjai is végezték a szükséges politikai irányító és ellenőrző munkát. 1948. május 9-i ülésén a Nemzeti Bizottság újjáalakult és a pártok és a szakszervezetek részéről 2—2 tag, összesen 14 tag került be az új bizottságba. Elnökké ismét a volt elnököt dr. Blanárt választották meg. A bizottság ebben a gyűlésben egy helyileg fontos kérdésben döntött. Egyenként bírálta el a Gyuláról kitelepítendő németeket. Állást foglalt az iskolák államosítása mellett s ezzel kapcsolatban kérte a Független Kisgazda Pártot, hogy a Nemzeti Bizottságba és a városi képviselőtestületbe delegált egyik tagját mindkét szervből hívja vissza, mert a kérdésben nem megfelelő magatartást tanúsított. Egyik szeptemberi ülésén határozatot hozott a Polgári Demokrata Pártnak a nemzeti bizottságba delegált két tagjának kizárására, egyidejűleg átiratot intézett a város polgármesteréhez, melyben arra hivatkozott, hogy mivel az 1947. évi választások után az erők egyensúlya a demokratikus erők javára balra tolódott, a Nemzeti Bizottság is elejtette a Polgári Demokrata Párt képviselőit és ennek következtében elérkezett az ideje annak, hogy a városi képviselőtestület is átalakuljon, tükrözze a baloldal felé való eltolódást s ez a képviselőtestületben a pártok számarányában jusson kifejezésre. A 65 tagból álló városi képviselőtestület összetételére javasolja a Nemzeti Bizottság, hogy abban a két munkáspárt 36, a szakszervezet 11, a Független Kisgazda Párt 10 és a Nemzeti Paraszt Párt 8 fő képviselethezjusson.

16 1949. február 4-én tartotta a gyulai Nemzeti Bizottság utolsó ülését. Az elnöklő dr. Blanár bejelentette a Nemzeti Bizottság megszűnését és azt, hogy feladatait a jövőben a Függetlenségi Népfront szervei veszik át. Addig míg ez megtörténik, az ügyek továbbvitelére egy ideiglenes hattagú bizottság alakult, de február 18-án lezárva a még függőben lévő ügyeket, ez is beszüntette működését. A gyulai Nemzeti Bizottság működésének általános értékelésénél megállapíthatjuk, hogy jól betöltötte hivatását és a város igazi politikai irányító szerveként működött. Ezt a jó munkát elsősorban elnökének dr. Blanár Lászlónak, a kiválóan képzett marxistának lehet tulajdonítani, aki mindig helyes politikai érzékkel vezette tanácskozásait. A Nemzeti Bizottság ügyvitele kifogástalan volt. Tükröződik ez iratkezelésében is, amelyet pontosság, a jegyzőkönyvek szabatos szerkesztése és az iratok megőrzése jellemez. Működésének 4 éve alatt, az'1944 őszétől ezernyi nehézséggel küzdő frontmögötti városban élénk, a-demokratikus rendszer építését elősegítő helyi pártélet fejlődött ki, ami a Nemzeti Bizottság helyes irányítása nélkül nem valósult volna meg. A békéscsabai Nemzeti Bizottság 1944. december 15-én tartotta meg alakuló ülését. A megjelent és beválasztott tagok között olyanok is voltak, akik a későbbi országos politikában is szerepet vittek, mint dr. Gyöngyösi János az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminisztere és Szobek András főispán, később államtitkár. A pártok részéről 2-2 tagot választottak a Nemzeti Bizottságba, úgyszintén a szakmai szervezetek részéről 2 tagot. Elnökévé dr. Gyöngyösi Jánost választották meg, aki bejelentette, hogy megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány megválasztását előkészítő országos bizottság és ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy december 17-én nyilvánosan nagygyűlésen válasszák meg 11