Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Barta László: Szentes város közönségének (közgyűlésének) iratai, 1837–1848 / 109–113. o.

polgárok választják a 60 tagú külső tanácsot, elnökük a főbíró. Megfigyelőként részt vehetnek a tanácsüléseken. A külső tanács elnöke a szószóló. Megválasztja a 12 tagú belső tanácsot, majd a 12 közül a főbírót, a főkamarást és a szószólót. 60 tagja közül 20 nemes, 40 nem nemes az 1836 tavaszán kötött megállapodás szerint (Előleges egyezség a nemes és a nem nemes lakosság közt. V. 102. d 10. k.) Egyharmad részét évenként újra választják. Megfigyelőként jelen lehetnek a belső tanács ülésein. A belső tanács 4 tagja nemes, 8 nem nemes. Közülük hármat évente újra választanak. Bírósági és gazdasági tanácsra oszlik. A belső tanács és ezen belül a bírósági tanács elnöke a főkamarás, tagja a szószóló is. A két tanács együtt alkotja a közgyűlést. A választásokat háromévenként tartják a plurális (többes) választójog alapján. Ez azt jelenti, hogy tulajdonosuknak — vagyonuktól függően — 1—16 voksuk van. A tanácsbelieket és a tisztviselőket egy négy-négy nemesből és nem nemesből álló jelölőbizottság kandidálja, elnökük a főbíró. A testületek és a tisztviselők számára részletes utasításokat tartalmaz a Coordinatio. Ezek ismertetésére azonban itt nincs hely. A belső tanács 9 tagja egyenként is kap megbízatást: közülük kerül ki a főkapitány, a pénztári felügyelő, a katonai biztos, a vármegyei rendeletek végrehajtója, az alkamarás, a váltsági pénztár felügyelője, a királyi haszonvételek felügyelője, a városi épületek felügyelője és a birtokfelügyelő. Mindnyájan a külső tanácsnak tartoznak felelősséggel. A tisztviselők: árvagyám, ügyész, főjegyző, gazdasági jegyző, aljegyző, főpénztáros, ellenőr, alkapitány, adószedő és számvevő, őket a külső tanács választja három évre. A város alkalmazottait a belső tanács veszi fel és bocsátja el. Ezek: orvos, veszettségorvos, bábák, mérnök, írnokíjk, kisbírák, lovagok, hajdúk, hadnagyok, lándzsások, toronyőrök, pusztabírák, tizedesek, pénztárőrök, csőszök, dobos, kocsis, udvaros, csikósok, ökörhizlalók, órás, utcatisztító és palétások. A Coordinatio legkülönösebb intézkedése a pártfogói tisztség felállítása volt. A pártfogó elnököl a testületi üléseken, korlátlan kezdeményezési és ellenőrzési joga van. ő nevezi ki az ellenőrt és a főkapitányt. A nép választja, hivatala a váltság kétharmadának letörlesztéséig tart, felelősséggel csak a lelkiismeretének tartozik. A felsorolt és fel nem sorolt testületek, tisztviselők és alkalmazottak közül fondképző a közgyám (V. 104.), a városgazda (V. 105.), az adószedő (V. 106.), az örökváltsági pénztár (V. 107.), a rendőrkapitány (V. 108.), a mérnök (V. 109.), a közmunkaügyi felügyelő (V. 110.), a levéltárnok (V. 111,), a városi nemesség (V. 114.) és természetesen a tanács (V. 102.). Ez utóbbinak az állagai is részben a felsoroltak szerint rendeződtek. Szabad Szentes városa tehát rendezett tanácsú város lett 1837-ben. Ennek az ismertetett városszervezetnek az előzményei már benne voltak részben csíraszerűen, részben kifejlett állapotban a korábbi, feudális apparátusban. Az 1742-es évektől kimutatható, hogy atanácsüléseken a bíróból és az esküdtekből álló 12 tagú testületen kívül részt vettek más lakosok is. Ezek felsorolása után többnyire ez a kifejezés áll a jegyzőkönyvekben: a község részéről. Volt bírák, esküdtek:mind vagyonos és tekintélyes emberek voltak. Nem szabályozta statútum, 110