Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Várnai Tamás: A tanácsrendszer kiépítése Balatonbozsok községben / 97–108. o.

A helyi tanács kezdettől fogva nagy erőfeszítéseket tett a szövetkezeti gazdálkodás elindítása érdekében. A helybeli gazdák többsége ekkor még idegenkedett az új formáktól, ám nem valószínű, hogy az idegenkedésnek valamiféle speciálisan helyi oka lett volna. 30 év előtt a szocialista gazdálkodás tudati feltételeinek megteremtése állt előtérben, ez természetes is, hiszen a további fejlődés döntő feltétele volt, hogy egy társas gazdálkodást folytató csoport egyáltalán létrejöjjön a községben. Arra ekkoriban még kevesebbet gondoltak, hogy a szocialista mezőgazdaság létrehozása igen jelentős gazdasági beruházásokat is igényel. Elkezdődtek és folytak már a tagosítások, de ezek a parasztokra nézve gyakran sérelmesek voltak. A gépesítés még a kefedetén tartott. Vannak már adataink a mezőgazdasági gépeknek a réginél nagyobb mérvű alkalmazásáról, de a község parasztjai a mezőgazdasági munkákat döntően még a hagyományos, kis gazdaságokra méretezett termelőeszközökkel végezték. 1951 februárjában sikerült a faluban az első I. típusú TSZCS-t 11 taggal megalakítani. A megalakulás napját nem ismerjük, azt viszont tudjuk, hogy a csoport létrejöttéről 1951. március 3-án számolt be a végrehajtóbizottság a tanácsülésnek. Nem tudjuk meg a csoport nevét és azt sem, hogy tagjai mekkora földterületen gazdálkodtak, mennyi igásállattal és egyéb termelőeszközzel rendelkeztek. 1951 májusában, — tavaszi mezőgazdasági munkák ellenőrzésével kapcsolatban - említés történt a helyi Búzakalász TSZCS-ről. Valószínű, hogy ez volt Bozsokon az első ilyen jellegű társulás. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozását az ekkor keletkezett tanácsi iratokból nyomon követni igen nehéz. Vessünk ezért egy pillantást a későbbi évekre is. 1953ban a végrehajtóbizottság az I. típusú TSZCS további fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt. Egy 1956 tavaszán készített szövetkezeti beszámoló arról ad hírt, hogy az elmúlt évben, tehát 1955-ben Balatonbozsok is a szocialista mezőgazdaság útjára lépett. Kitűnik azonban, hogy itt már nem TSZCS-ről van szó, hanem a Bástya MGTSZ létrejöttéről, tehát fejlettebb szocialista mezőgazdasági formáról. Balatonbozsok községben az iparűzők csekély száma miatt kisipari szövetkezet nem jött létre, ebből a szempontból a falu továbbra is Enyinghez tartozott. A község áruellátásának, üzleti ellátottságának helyzetéről adataink alig vannak. Valószínű, hogy meglehetősen mostohák lehettek a körülmények, hiszen a későbbi években is panaszok voltak a szűk eladótér és az igen hiányos üzleti felszerelések miatt. Nem lehettek rózsásak ebben a kis községben az egészségügyi viszonyok sem. A járási tanács egészségügyi helyzetértékeléséből tudjuk, hogy volt olyan időszak, amikor összesen egy szülésznő állt az enyingi és a bozsoki kismamák rendelkezésére. A kórházban, illetve szülőotthonban történő gyermekszülés bozsoki viszonylatban még kivételes ritkaság volt. 1951-ben orvosi rendelő és várószoba létesült. A későbbiekben rendszeressé vált az iskola, az óvoda és általában a község orvosi ellenőrzése. 1951 őszétől kezdve az iratanyagban űr támadt, egészen 1953-ig testületi iratok nincsenek birtokunkban. Az eddig vizsgált iratanyagban érdekes adatokat találunk arra vonatkozóan, hogy hogyan értékelték a bozsoki tanács munkáját a fölöttes szervek, illetve hogyan látták helyzetüket és lehetőségeiket maguk a helyi tanács vezetői. 104