Levéltári Szemle, 30. (1980)
Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Várnai Tamás: A tanácsrendszer kiépítése Balatonbozsok községben / 97–108. o.
/ • Már említettem, hogy 1950. decemberében a tanácsi munka minden területére kiterjedő ellenőrző vizsgálat volt a községben. A felvett jegyzőkönyv több hiányosságot állapított meg, főleg az iratkezelésben, az igazgatási munkában, az irodahelyiségek felszereltségében, és a pénzügyi ügykezelésben. Ide kapcsolható a járási tanács végrehajtó bizottságának 1950 novemberéből származó megállapítása: „Vannak azonban községek, ahol még mindig nagyon nehezen mozognak és nincsenek tisztában feladataikkal... Bahtonbozsokon rossz a vb. munkája." E megállapításokat erős fenntartással kell fogadnunk, A tanács munkájában valóban voltak hiányosságok, de azt várni, hogy a kezdő tanácsok néhány hét után nagyszerűen „mozognak" majd, nyilvánvalóan képtelenség. Kitűnik, hogy a helyi vezetők sokkal reálisabban látták helyzetüket, mérték fel lehetőségeiket, mint a meglehetősen sematikus és felszínes felsőbb értékelés. Birtokunkban van a végrehajtó bizottság 1951. III. negyedévére készült munkaterve. Maga a munkaterv nem önálló alkotás, készítésének módját, a benne előirányzott célkitűzéseket túlnyomórészt felsőbb utasítások határozták meg, úgy, ahogyan a testületi ülések napirendjét; lebonyolítását is többnyire felülről szabták meg. Mégis figyelemreméltó az alábbi értékelés, melyet a helyi tanács vezetői adtak saját munkájukról: „Balatonbozsok község a tanácsok megalakulásáig Enying községhez volt kapcsolva és így a község dolgozói saját ügyeik irányítását csak igen korlátozott mértékben végezhették.... A tanács megválasztásával a község önállóvá vált.... A megválasztott tanács fiatal végrehajtóbizottságának le kellett küzdeni a kezdeti nehézségeket, amelyek nem csupán az új szervezeti formák kiépítésével hanem az önálló községi élet megindításánál egyaránt jelentkeztek. A végrehajtóbizottság a rábízott feladatokat általánosságban jól teljesítette...". A fenti megállapításhoz feltétlenül hozzá kell fűzni, hogy már a megalakulást követő hónapokban az eredményes tanácsi munka feltételei — sajnos — romlottak. A mezőgazdasági termeléssel, a terménybegyűjtéssel kapcsolatos Összes felsőbb utasítások végrehajtása a községben a tanács feladata volt, viszont a tervek készítésében, realitásuk lemérésébe vajmi kevés beleszólást engedtek nekik. A tervszerűség alkalmazása természetesen a mezőgazdasági termelésben is szükséges lépés volt. A mezőgazdasági munkák minden időszerű feladatának megoldására központi tervek készültek. Helyes volt az is, hogy új elemeket igyekeztek belevinni a hagyományos gazdálkodásba. Gondolok itt, pl. a vetőmagvak gondosabb megválogatására és kezelésére, az állattenyésztés fellendítése érdekében új, vagy eddig kisebb mértékben termesztett növények meghonosítására. Az igazság kedvéért azt is meg kell jegyezni, hogy a paraszti szemléletben érvényesülő konzervativizmus némelykor a helyes törekvéseket is bizalmatlanul fogadta. Nem volt viszont szükség a paraszti termelőmunka szinte minden mozzanatának árgus szemekkel való figyelésére, a tömérdek kiszállásra, gyakran szakszerűtlen és irreális gazdasági tanácsok adására. A sok kiszállás alkalmasint csak a költségvetési kiadásokat szaporította, bár mindig a takarékosság szükségességéről beszéltek. Balatonbozsok és más falvak politikai közérzetének alakulását a terménybegyűjtéssel kapcsolatos intézkedések jelentős mértékben befolyásolták. Arra a kérdésre, hogy a begyűjtési akciókat valamilyen kikerülhető rossznak tekinthetjük e, határozott nemmel 105