Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - FIGYELŐ - Paloposki, Toivo J.: Finnország levéltárügyének fejlődése, jelenlegi szervezete, feladatai és aktuális problémái / 693–698. o.

1939-ben hozták Finnország „általános levéltári törvényét". Ez a törvény az „Állami Levéltár" nevet „Országos Levéltár" névre változtatta. A törvény alapvető célja a levéltári anyag védelme. Ez a törvény foglalkozik a hivatali levéltárak gondozásával, a helyes iratmegőrzés módszereivel, a kedvező fizikai Őrzési feltételek megteremtésével, továbbá azzal, hogy az iratokat állandó megőrzésre az Országos Levéltárba, illetve a tartományi levéltárakba be kell adni. Az Országos Levéltár átveszi az Államtanács, a központi hivatalok, a legfelsőbb bírói szervek, továbbá még bizonyos hivatalok iratanyagát, de csak akkor, ha azok már legalább 25,illetve 40 évesek. A tartományi levéltárak átveszik a tartományi és helyi igazgatási szervek, az alsóbb fokú bírósági szervek iratanyagát, ha azok keletkezési kora a 40 évet meghaladja. A hivatalok által értéktelennek vélt iratokat csak az Országos Levéltár hozzájárulásával szabad kiselejtezni. Azoknak a helyiségeknek a tervrajzait, amelyeket az egyes hivatalok irattárnak akarnak berendezni, be kell mutatni az Országos Levéltárnak engedélyezés végett. Mind az Országos Levéltár, mind a tartományi levéltárak felügyeletet gyakorolnak a hivatalok irattárainak 10 évnél régebbi anyaga felett. Az is a levéltári igazgatóság feladata, hogy meghatározza, milyen papír- és írószerfajták a legalkalmasabbak levéltári szempontból, és erre vonatkozó utasításokat adjon. Az utóbbi években ezen utasítások végrehajtásának ellenőrzése során kiderült, hogy a műanyagfelületek általánossá válása bizonyos problémákat vet fel. Az Országos Levéltár az Oktatási Minisztériumnak alárendelt központi hatóság, egyúttal az ország „Nemzeti" levéltára. Az Országos Levéltár belső szervezete a feladatokhoz igazodik, így három osztálya van: nevezetesen a levéltári igazgatóság, a kutatási és az irodai osztály. Az osztályok élén „levéltári tanácsosok" állnak. Az „országos levéltárnoknak" (ez az Országos Levéltár főnökének címe. Ford.) a legtöbb ügyben egyszemélyi döntési joga van, de a selejtezési ügyekben egy kollégium dönt. Ennek elnöke az „országos levéltárnok", tagjai pedig az osztályvezető „tanácsosok". Ugyanez a kollégium dönt bizonyos személyi ügyekben is. Az Országos Levéltár dolgozóinak a létszáma jelenleg kb. 90 fő, a tartományi levéltárakban pedig összesen kb. 120 fő dolgozik. A „levéltári igazgatóság" elnevezésű osztály feladatairól már az előzőekben szó volt: röviden összefoglalva az egész ország levéltári vonatkozású tevékenységének irányítása a feladata. Az úgynevezett „kutatási osztály" feladata, hogy az Országos Levéltárban őrzött iratokat — kb. 33 polcfolyókilométernyi terjedelmű anyagról van szó - gondozzák, leltározzák (szerző a „katalogizálás" kifejezést használja. Ford.), regisztrálják, és a kutatók rendelkezésére bocsássák. A kutatók száma évről évre nő, az utolsó évben 41 535 kutatási látogatást jegyeztek fel. (Megjegyzés: minden kutató annyi egységet képvisel, ahányszor a levéltárban megfordult. Ford.) A kutatók az elmúlt évben 51 682iratot kértek ki. Az Országos levéltár kutatótermében 150 kutató számára van ülőhely. A kutatók jelentős része genealógiai kutatást végez, így érthető, hogy a kutatók kiszolgálása igen sok munkaerőt köt le. Ami az iratok nyilvánosságát, a bennük való kutatás jogát illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy a nyüvánosság a főszabály", az iratok titkos kezelése a kivétel. Minden 694