Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Bariska István: A Tanácsköztársaság iratai és helyi szervezetei Kőszegen / 65–79. o.

1919. április 5-én újabb kilenc taggal bővült a testület. Két tagot a Pozsony környékéről Kőszegre helyezett árkászszázad delegált, nevezetesen Vidos Gézát és Boreczky Gusztávot. Ennek az árkászszázadnak később igen nagy szerepe volt a kőszegi ellenforradalmi kísérlet leverésében. A szellemi munkások, a postások, a kisiparosok és a városi alkalmazott pedig összesen hét képviselőt küldtek a Munkástanácsba. így dr. Szovják Hugót (szellemi munkások), Jaross Istvánt és Rozanits Sándort (postások), Dömötör Gyulát, Szekér Józsefet, Müller Ferencet, Molnár Lajost (kisiparosok), valamint dr. Bass Rezsőt (városi alkalmazottak).

12 A volt képviselőtestület és a Munkástanács Összetételére vonatkozóan mégis meg kell tennünk egy korrekciót. Dr. Bass Rezső állatorvos ugyanis az 1917-es képviselőtestületnek is tagja volt, minden valószínűség szerint az egyetlen kivételnek számított. Az első testületi ülésen ideiglenesen megválasztották a tisztségviselőket is, az elnök dr. Halász Józsefen kívül Csőgör Jenő személyében a Munkástanács alelnökét, Treppler Antaléban másodelnökét, továbbá jegyzői minőségben Gamauf Jánost, aki azonban ténylegesen ezt a feladatot sohasem látta el, hiszen a testületi jegyzőkönyveket mindvégig dr. Szovják Hugó vezette. A második ülésjegyzőkönyv a főtisztségviselők közt titkári funkciót is említett, arra vonatkozóan azonban semmiféle adat nem áll rendelkezésre, hogy ezt valaki is betöltötte volna. Az elnök és alelnök személyét Vasvármegye Direktóriuma illetőleg a kőszegi Szocialista Pártszervezet adta. A Munkástanács többi tagját a két katonaküldöttön kívül a kőszegi szakszervezetek delegálták. Az ideiglenes Munkástanács Kőszegen a fő tisztségviselőkkel együtt 34 fős volt. Az első ülésen három tagú Direktórium felállítását tervezte a Munkástanács elnöke, ez azután a második összejövetelen úgy módosult, „hogy addig, amíg a direktórium megalakítva nincs, addig az elnök, az alelnök, a másodelnök, a jegyző és a titkár végzik a direktórium teendőit."

13 Ekkor március 29-én még nem teljes a Munkástanács testülete sem, hiszen a katonaság, valamint a négy szakszervezet még nem küldte el ekkor képviselőit. Ez a körülmény közrejátszott abban, hogy az ideiglenes Direktóriumot nem választás útján hozták létre először, hanem a Munkástanács fő tisztségviselőit bízták meg a teendők ellátásával. 1919. április 5-én viszont az ideiglenes Munkástanács testületének végleges kiépülésének napján viszont tizenegy tagú Direktóriumot választottak. Ennek a szűkebb választmánynak a tagjait nem ismerjük, csak a megelőző öt tagú Direktóriumét, amelyet a vezető tisztségviselőkből állítottak össze. Tagjai: dr. Halász József, Csőgör Jenő, Treppler Antal, Gamauf János, valamint dr. Szovják Hugó, minthogy ténylegesen ő vezette a jegyzőkönyveket, így a titkár funkcióit ideiglenesen reá ruházták. Az első, ideiglenes Kőszeg városi munkás-, katona- és paraszttanácsban 50%-os volt a munkás, 5,8%-os a katona és 11,7%-os a parasztság képviselete. 14,7%-os volt az értelmiség részvétele, míg az egyéb kategóriára 11,7% jutott. Az 1919. április 9-én megtartott tanácsválasztmányok előtt ez az ideiglenes kőszegi Munkástanács és Direktórium úttörő munkát végzett. A tényleges hatalomátvétel után tíz nap alatt létrehozta és stabilizálta saját testületi életét, hatáskörébe vont minden lényeges kérdést, előkészítette a helyi iskolák „községesítését", szocializálta a helyi sajtóügyet, elfojtotta az egyház antiszocialista támadását, hozzáfogott a kőszegi járási 70