Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Bariska István: A Tanácsköztársaság iratai és helyi szervezetei Kőszegen / 65–79. o.

szervezet, mindenekelőtt a bizalmi rendszer kiépítéséhez (többek között ezért volt kénytelen al- és másodelnöki tisztséget is létrehozni), mintaszerű gyorsasággal végezte el a kőszegi üzletek készleteinek leltározását. A közellátás egyensúlya érdekében kezdeményező lépéseket tett az osztrák csereüzlet megvalósítására. Ellenőrzése«alá vonta a közellátási cikkek elosztását, megkezdte az egyházi vagyon, valamint a köztulajdonba veendő kőszegi Eisner-féle gyárak leltározását. Átvette a volt Nemzeti Tanács megmaradt tőkéjének kezelését, megszervezte és előkészítette Kőszegen az új tahácsválasztásokat. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtására még nem állt rendelkezésére a választások után létrehozott új közigazgatási szervezet, az ügyosztályok rendszere. A polgármesteri hivatali szervezethez nem nyúlt hozzá, hivatali jogait nem vonta meg, pedig az ellentmondások a polgármester meghagyásával csak nőttek. Ezt későbbi, szükségszerű felfüggesztése is igazolta. Éppen a polgármesteri hivatal átadásának jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy kezében igen fontos ügyek végrehajtása maradt meg; csak néhányat emelünk ki hivatalból a polgármester elé került ügyek listájából, így városi alkalmazottak ügyei, a városi rendőrkapitány felfüggesztésének ügye, közsegélyek folyósításába villamostelepen dolgozók sztrájkja, parcellázási ügyek, Kőszeg város alkalmazottai bizalmi testületének választása. Megannyi alkalom a polgármester és hivatalnoki kara kezében a végrehajtás szabotálására, az elfogult ügyintézésre.

15 Csak 1919. április 24-én szervezték át a közigazgatás egész szervezetét, ekkorra ért meg Jambrits polgármester felfüggesztésének ügye is. Mint általában másutt is, a volt polgármesteri hivatalt nem szüntették meg, egyfajta felemás megoldás született, amely szerint ,fl hivatalnoki jogok megszűnnek és a hivatalnoki kar mint szerv működik, a végrehajtó tevékenységet pedig a tanács szolgáltatja."

16 Ekkor azonban már álltak az új ügyosztályok. Az ideiglenes Munkástanács helyzete az első időszakban tehát ennél lényegesen nehezebb volt, hiszen részben egy örökölt polgármesteri hivatalnoki karra támaszkodhatott a végrehajtás dolgában. Másfelől azonban olyan intézkedéseket kellett végrehajtani, amelyeket erre a régi hivatalnoki karra nem bízhatott. A megoldás a Munkástanács alkalmi bizottságaiban volt. Ilyen alkalmi üzletleltározási bizottságot küldött ki a Munkástanács 1919. március 29-én. A tíz tagú bizottságnak az összetételére vonatkozóan annyit, hogy tagjai az ideiglenes Munkástanácsba 1919. március 29-ig delegált képviselőkből álltak. A kőszegi ideiglenes Munkástanács üzletleltározási bizottságába a testület a következő tagjait küldte ki: Dómján Károlyt, Nagy Elzát, Jagodits Donát, Gamauf Jánost, Láng Rezsőt, Karner Gyulát, Kappel Mihálynét, Ederits Jánost, Treppler Antalt és Miletits Károlyt. A végrehajtásban ez azt jelentette, hogy a bizottság minden egyes tagja egy-egy leltározási csoport vezetője lett, maga mellé véve öt-öt megbízható munkánélkülit, külön rendőrségi készültséggel biztosítva. Rendelkezett a Munkástanács a leltározó bizottság hatásköréről is. Eszerint olyan állandó bizottságot alkotott a felsorolt tíz kiküldött, amelyet a leltározáson túl az üzletek állandó ellenőrzésével is megbíztak, sőt feladatkörébe tartozott a csempészés kontrollja is.

17 Egyedi szervek és megbízatások létrehozására is sor került. A sajtó ellenőrzését dr. Szovják Hugóra, a nyomda felügyeletét Ipsits Ferencre bízták. 71