Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Bariska István: A Tanácsköztársaság iratai és helyi szervezetei Kőszegen / 65–79. o.

részeként. Az 1919. októberében készült jegyzőkönyvek a kőszegi Szt. Domonkos rendi tanítóképzőben megtartott rendőrhatósági vizsgálatokról készültek dr. Halász József tevékenységéről, a leltározást végző bizottság munkájáról és a zárdai növendékeknek a rendi tanítónők érdekében szervezett szimpátiatüntetéséről. Az egyik lista viszont az 1919. június elején letartóztatott személyeket sorolja fel az egész kőszegi járásból, azokat, akiket a kőszegi tanácskormányzat ellenforradalmi tevékenységen kapott. Ezek a források az 1919-es Tanácsköztársaság leverését követő kommunista ellenes perek nyomozati anyagát tartalmazzák. Forrásértékük ezért igen nagy, a fondnak mindenképp szerves részét képezik. Érthető tehát, hogy az 1972-ben beszolgáltatott iratokat olyan nagy becsben tartjuk, hiszen forrásértékük a Tanácsköztársaság kőszegi eseményeinek elemzésében szinte felbecsülhetetlen. Említettük, hogy a Munkástanács és az Intéző Bizottság ülésjegyzőkönyveiből jól rekonstruálhatók a proletárdiktatúra szervezetei, az új munkáshatalom állama helyi szervezeteinek rendszere. A Kőszeg városi Munkástanács, amely magát a forrásokban egyetlen egyszer nevezi „munkás, katona és paraszttanács"-nak, 1919. március 27-én alakult dr. Halász József elnökletével. A szervezésben elévülhetetlen érdemei voltak Csőgör Jenőnek, a Szocialista Párt elnökének. ,A munkástanács - úgymond — minden hatalomnak a letéteményese, melyet a régi képviselőtestület és a régi intézmények képviseltek . . . Hatáskörébe tartozik minden kérdés, mely a belső rend és biztonság fenntartására, a közigazgatás zavartalan menetének biztosítására és irányítására, a közellátás biztosítására, a földmüvelés és az ipari termelés fokozottabb keresztülvitelére s sok fontos teendő ellátására vonatkozik." Az elnöklő népbiztoshelyettes ezekkel a szavakkal foglalta össze röviden az első kőszegi munkásképviseleti kormányzószerv történelmi jelentőségét és hatáskörét.

10 Kár, hogy nem áll rendelkezésünkre a polgári demokratikus forradalom idején megválasztott kőszegi Nemzeti Tanács névsora. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy annak elnöke dr. Szovják Hugó volt, aki a Tanácsköztársaság idején a Munkástanács jegyzőkönyvvezetője lett. Rendelkezésre áll azonban az 1917-es kőszegi képviselőtestületi névsor, közülük egyetlen egy sem került be a Munkástanács tagjai közé. A régi képviselőtestülettel való szakítás teljes volt. Azt azonban nem tudjuk, hogy milyen arányban „képviseltette" magát a Nemzeti Tanácsban, s azt sem,hogy a Nemzeti Tanács tagjai közül hányan kerültek be a Munkástanácsba. Az első kőszegi Munkástanács tagjait az egyes szakszervezetek delegálták, akik 1919. március 29-én mutatták be megbízólevelüket. Ennek alapján először 23, majd 9 új tag delegálásával 32 főre nőtt a kiküldöttek száma. Március 29-én a következő képviselők nevét vették fel a jegyzőkönyvbe: Randweg Antal, Kleinrath Károly (ácsok); Kuntner József (asztalosok); Artner János, Csery Károly, Kern Mihály, Tercsár Rezső, Treppler Antal (építőmunkások); Horváth Károly, Kálmán Gyula, Kappel József, Paszner Ferenc (földmunkások és kisgazdák); Dómján Károly, Ederics János (gyári munkások); Gamauf János (kereskedelmi alkalmazottak); Miletits Károly (mészárosok és hentesek); Jagodits Ilona, Kappel Mihályné, Nagy Elza (női munkások); Karner Gyula (pék és sütőmunkások); Scheer János (rendőrök) ; Nahr Ferenc, Weber Károly (vas és fémmunkások).

11 69