Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vadász Géza: Fejér vármegye nemességi iratainak gyűjteménye / 523–540. o.

eredetét, hova költözött tovább, és melyik királytól, mikor nyerte nemességét. A folyamodók célja ennek elnyerésével: „Szegénységre jutottunk és ne sanyargattassunk tovább." (603.) Ezt az iratfajtát a nemesi családok nagy becsben tartották, és birtokukból „örömest ki nem eresztik". így a csizmadiává lett Ságy János is kikérte magának, mivel: „Szüntelen ostromlotta szívemet az, hogy magamat nemes embernek tartván és vallván, arrul való testimoniális levelet nem mutathattam." (766.) 2. Adóslevelek, amelyek elmondják, hogy ki tartozik, kinek, mennyivel, és milyen feltételek, biztosítékok mellett. 3. Származási táblázatok (genealógia familiae). 4. Szerződések három fajtája: a) Árendakontraktusok b) Házassági szerződések, móringlevelek (108., 356.) c) Zálogkontraktusok, zálogosító levelek: a részjószágok dokumentumai, különösen a kisnemesek elszegényedésére vetnek fényt. A legtöbb esetben ugyanis a szerződés lejárta után nem tudták kiváltani azokat. (511.) 5. Végrendeletek (testamentumok). Petrás Pál végrendelete, amely 1783-ban kelt Felső-Besnyőn, tipikus példája az anyagias szellemű középbirtokos magatartásának, aki a javak miatt mindhárom fiát meggyűlölte és kiátkozta. Tanúsága annak az irgalmatlan szellemnek, amely a családot eltöltötte, és annak nyugalmát véglegesen feldúlta. 6. A különféle nemzetségek nemességét vitató perek, nemesítő perek. Ezek csatolmányaiból megtudhatjuk, hogy X. Y. honnan érkezett a megyébe, és mióta tartózkodik itt. Legtöbb esetben a jószágtól eleshetés félelme, a „meumtuum" ösztönzi ezek megindítását, amint az a Kup család esetében is történt. (500.) 7. Keresztlevelek hiteles másolatai, anyakönyvi kivonatok: a nagy meunyiségű dokumentum különösen azért jelentős, mivel nem egy esetben már elveszett, 18. századi keresztelési anyakönyvek rekonstruálhatók belőlük részleteiben. Eredetük: a tiszti főügyész mint opponens követelte megszerzésüket a nemesítő perekben. 8. Szegénységi bizonyítvány (testimonium super paupertate). Főként a „jobbágyságképpen nyomorgók és más uraság szárnyai alatt tengődő" nemesek kérik a megyétől ennek kiadását, mivel szüleik jószágát jussukat akarják keresni. (346.) Az őstől maradt javak megszerzését bírói úton kívánják eszközöltetni, amihez fiskálisi pártfogást igényelnek. Kérelmükre ilyen esetben a megye kirendeli a szolgabírót egy esküdttel a helyszínre avégett, hogy megvizsgálják a kérelmező anyagi helyzetét. A küldöttség a tapasztaltakról jelentést terjeszt a megye elé. 1811-ben például a Kalózon élő nemes Póda Klára özvegyről megállapítják: „Hat gyermekét kézi munkával tartja és neveli. Értéke pedig: egy zsellérházon, amely 50 rénes forintra becsültetett és a rajta lévő ruhán kívül semmi egyebe nem találtatott. Ezen okból érdemesnek találjuk, hogy szegénységéről szóló bizonyságlevél nékie kiadattasson." (713.) 9. Obsitos levél: 65. 10. Levélkerestető kegyes parancsolat (Mandátum requisitorium). 11. Tanúvallató parancsolat (Compulsoriale mandátum). 12. Javak összeírásai, inventáriumok: a conscriptiók elsősorban a kisnemesi réteg gazdasági helyzetének jellemzéséhez nyújtanak adatokat. 532