Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Tilcsik György: A középbirtokos Máriássy család birtokigazgatása és erdőkezelése, 1841–1863 / 499–522. o.

A család két fő ágának alapítói és névadói Máriássy András (1558—1608) és Máriássy Zsigmond (1564—1622), a már említett Máriássy István dédunokái voltak. 6

A továbbiakban mi a „családülés" kifejezést használjuk, igazodva a kérdéskör avatott kutatójának, Kállay Istvánnak ezzel kapcsolatban megjelent publikációjához, melyből az alábbi áttekintés általános jellegű információit merítettük. (Kállay István: A családülés. Bp. 1972. 32 p. Klny. a Levéltári Közlemények 43. évfolyamából.) Szükséges megjegyeznünk, hogy a Máriássy családülések elnevezése a vizsgált korszakban megváltozott. 1861. július 17-től kezdődően a „Máriássy Nemzetség s illetőleg a Márkus Batizfalvi uradalom közbirtokosságának közgyűlése" kezdetű mondat olvasható a jegyzőkönyvek első soraiban. Ennek ellenére a fenti időpont után is a „családülés" kifejezést használjuk. 7 Jelen dolgozatunkhoz a Máriássy családülési jegyzőkönyvek közül az 1841. május 17. és 1862. december 30. között keletkezetteket vizsgáltuk át. Ez idő alatt a Máriássyak 32 családülést — ebből 11 kisgyűlést — tartottak, valamennyit Márkusfalván az alábbi megoszlásban: 1841-1847 között 9, ebből 2 kisgyűlés, 1851-1863 között 23, ebből 9 kisgyűlés. 1848 és 1851 között a forradalom, az önvédelmi háború és a katonai megtorlás kezdeti szakaszában nem tartottak családülést. 8 A kisgyűlések azonban kivétel nélkül egy nap alatt lezajlottak. Az alábbiakban azt a hivatkozási módszert követjük, hogy a levéltári törzsszám jelölése mellett a családülés megnyitásának napját adjuk meg, tekintet nélkül arra, hogy az ügyet aznap vagy később tárgyalták. (PL: MOL P 491 31. k. vagy 34. cs. 1853. máj. 1.) Amenynyiben kisgyűlésről van szó, azt minden esetben közöljük. 9

Sváby korábban részt vett az 1847/48-as rendi országgyűlésen, sőt ő volt a lőcsei választókerület követe a népképviseleti országgyűlésen. Sváby 1851-től a család ügyvédjeként működött, de munkájától 1854-ben hatóságilag eltiltották. A Máriássy család azonban — tekintettel korábbi érdemeire — a megnövekedett bürokratikus feladatok ellátására családi jegyzőként alkalmazta a továbbiakban. (MOL P 491 31. k. vagy 34. cs. 1854.jún. 20.) 10 „Jegyzéke azo-i irományoknak, melyeket alólírott ügyvéd Tekintetes MarkusBatizfalusi Máriássy Nemzetség levéltárába átadott, s mellyek a keresztülvitt Arányosítási és Összesítési perekre vonatkoznak . . . Kelt Lőcsén Április 17-én 1864. Czebányi György h. ügyvéd." (MOL P 491 45. cs.) 11 Az arányosítási per kivonata nyomtatott példányban. Pest, 1829. Trattner ny. 1—2. p. (MOLP49145.cs.) 12 Az ítéletlevél Lőcsén, 1864. márc. 10-én kelt másolati példánya.(MOLP491

42.es

.) 13 A család közösen kezelt erdőinek összterjedelme - az erdők arányos szétosztása előtt, 1862-ben készült kimutatás szerint - 13 285, 265 hold (1600 D-öl) volt. „Grundbuch oder Nachweisung über die vertheilten Wald und Rottungsfláchen in der Marks, Botzdorfer Herrschaft 1862." (MOLP 1193 8. cs.) 14

MOLP 491 31. k. vagy 34. cs. 1843. jún. 20. 15 Sajnos, a mezőváros örökváltsági szerződésének létrejöttével jelen munkákban hely hiányában az alábbiaknál bővebben foglalkozni nem tudunk. A város — az engedő-