Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Tilcsik György: A középbirtokos Máriássy család birtokigazgatása és erdőkezelése, 1841–1863 / 499–522. o.

írásban előre jeleznie kell, majd az így igényelt fát zárgondnoki utalvány ellenében ingyen kapja meg. Ezt azonban — és itt a lényegi változtatás — csak az adott évre, 1852-re tartották fenn, majd a következőkben a fenti célra igényelt fa kizárólag készpénzfizetés mellett volt kiadható.

32 A családtagok tűzifaigényük egy részét a legújabb vágásokból származó tőkék kitermelésével elégítették ki. Ezt a gyakorlatot továbbra is fenntartották, de a családülésen elfogadott határozat szerint az illető vágások kijelölése a zárgondnok feladata lett, és a családtagok arányos illetőségüket kizárólag ezekből, és csakis magánköltségen szerezhették be. A korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően a családtagok ezentúl is kaptak a közös erdőkből évente 200 öl kemény tűzifát, de előírták, hogy a jogosultak arányos illetőségüket egy éven belül kötelesek elszállíttatni, ellenkező esetben a zárgondok azokat értékesíti, majd a befolyt összeget a családtagok között részesedésüknek megfelelően szétosztja. Helybenhagyták a korábbi zárgondnoki utasítás azon rendelkezését is, mely az önállóan gazdálkodó birtokosoknak gazdasági felszereléseik - nyilván szerszámok — készítéséhez és javításához évente egy-egy szekér fát

33 biztosított. Ezt annyiban módosították, hogy a szekér fa nem ingyen, hanem 2 pft lefizetése ellenében adható ki. Ezen a családülésen — a pénzjövedelmek fokozása érdekében - a családi igazgató (ekkor ezt a feladatot is Máriássy Tiborc látta el) javaslatára megszüntették az erdei személyzetnek az erdei kihágásokért fizetett összegekből való részesedését, egyúttal eltiltották őket a fakereskedéstől, így természetesen a természetbeni járandóságként kapott fa egy részének vagy egészének eladásától. Ugyanakkor az erdei személyzetet ért anyagi veszteség kompenzálására fizetésüket a következő évtől megemelték.

34 Az új zárgondnok tevékenységével a családtagok maradéktalanul elégedettek voltak, hiszen két évvel a zárgondnoki hivatal átvétele után Máriássy Ágoston javaslatára a családülés a nemzetség közös ügyeinek — különösen az erdei kihágások lényeges csökkentése és az erdei bevételek gyarapítása — érdekében végzett munkájáért Máriássy Tiborcot 1000 pft jutalomban részesítette.

35 Máriássy Tiborc az 1857. szeptember 21-én tartott családüléseié terjesztett igazgatói beszámolójában az erdők helyzetének látható javulásáról és az erdei kihágások minimálisra csökkenéséről informálta a megjelenteket, és az erdők állapotának további jobbítása érdekében egy, a marhalegeltetést szabályozó tervezet kidolgozását javasolta. A családi igazgató szerint enélkül ugyanis a marhák szaporodása minden rendes erdő kezelést tönkreteend, s meg nem engedi, hogy valami legcsekélyebb részben is az erdő müvelésben és megnövesztésben tetethessen".

36 Ugyanezen a családülésen Máriássy Tiborc bejelentette, hogy a családi erdőmester az 1858. január 1-én Magyarországon is életbe léptetett — majd az 186l-es országbírói értekezlet javaslatára visszavont - birodalmi erdőtörvény előírásainak megfelelően tervezetet készített a vágásterületek beültetéséről.

37 Sajnos azonban sem a fent említett két tervezet, sem pedig korábbi vagy későbbi vágás- és telepítéstervek vagy erdei térképek nem álltak rendelkezésünkre, így csak hézagos megállapításokat tehetünk — közvetett források és módszerek segítségével - a Máriássy család erdőgazdálkodásával kapcsolatban. 506