Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Spáczay Hedvig: A Hadianyaggyártás Hadbiztossága és a honvédség építési vonatkozású iratai (fondjai) a Hadtörténelmi Levéltárban / 475–482. o.

Ismét évekig száradt és szellőzött a megmaradt, mintegy 800 csomónyi iratanyag, amelynek rendezését fertőtlenítés után, 1972-ben kezdtük el. Először a fondokat és állagokat választottuk külön. Munka közben bontakozott ki előttünk az anyag tagolódása és szervezeti felépítése. Sokkal több fond és állag volt benne, mint amennyiről korábban tudtunk. Kiválasztásra került a Hadianyaggyártás Hadbiztossága (amelyről a későbbiek során még szó lesz) — évköre 1943—44 —, a Légierők Parancsnoksága építési osztálya 1938-tól, majd ennek jogutóda (1943. augusztus 1 -vei történt az elnevezésbeli változás), az 1. repülő hadosztály-parancsnokság építési osztálya, 1944 őszétől pedig — ismét elnevezésbeli változással — a M. kir. Országos Honvéd Repülő Kerületi Parancsnokság építési osztálya; különválasztottuk továbbá a Központi Építési Osztály (1935—) és az ennek hatáskörét 1939 folyamán átvevő Építési Igazgatóság anyagát. E fondok anyagát (a Hadianyaggyártás Hadbiztosságát kivéve) tovább kellett bontani állagokra. Ugyanis mind a Központi Építési Osztály — illetve Építési Igazgatóság —, mind pedig a Légierő Parancsnokság, illetőleg 1. repülő hadosztály alárendeltségébe egész sor vidéki és budapesti építési kirendeltség tartozott. Legproblematikusabb volt az 1918 előtti és a Horthy-kor elején keletkezett építési anyag elhelyezése, vagyis besorolása, felállítása. Ezek szervezetszerű hovatartozása ugyanis tisztázatlan volt. Az 1918 előtt keletkezett anyagnál legkézenfekvőbb és legáttekinthetőbb megoldásnak az látszott — tekintve, hogy csak 33 dobozról volt szó —, hogy a helységek alfabetikus rendjében rendezzük az anyagot. Ezek nagy része töredékes irat volt, így még kevésbé lehetett megállapítani a szervezésben elfoglalt helyüket. Egyetlen támpont a helység volt, s ha egy-egy helységen belül több építkezés történt (laktanya, istálló stb.), úgy ezeket is elválasztottuk egymástól. (Pl. dobozon belül külön palliumba tettük.) A Horthy-kor első felében keletkezett építési anyag esetében azt meg tudtuk állapítani, hogy ezek az építkezések a 20-as években a körletparancsnokságok, majd pedig az Államépítészeti Hivatal kincstári építmények építési és karbantartási osztálya hatáskörébe tartoztak, s így az iratok is eszerint sorolandók be. Ezen belül ismét helységenként történt az iratok felállítása. A 30-as évek elején, újabb szervezésbeli változás következtében, a katonai építkezéseket a vegyesdandárok építési osztálya irányította. Itt is, miként az Államépítészeti Hivatal esetében is, tisztázatlan az alá-, fölérendeltségi viszony. Mindaddig, míg — a 30-as évek közepén - létre nem jött a Központi Építési Osztály. Föltehető, hogy ezt megelőzően a Honvédelmi Minisztérium 11-es (építési) osztályához fűzte — legalábbis — egy köldökzsinór". A Központi Építési Osztály felettes szerve biztos, hogy a H. M. 1 l-es osztály volt, valószínű, hogy korábban a vegyesdandárok építési osztályai leveleztek közvetlenül a H. M. 11. osztállyal. Közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy 1973/74-ben elkezdtük a szám szerinti rendezést, amely 1976 áprilisában fejeződött be. Ezt követ őleg egy igen részletes raktári jegyzéket, úgynevezett áttekintő csomó (doboz) jegyzéket készítettünk. A szám szerinti rendezés befejezése után — tekintve, hogy ekkor már legalább harmadszor ment át a kezünkön ugyanaz az iratanyag — teljesebb képet kaptunk. Megállapítottuk például azt, hogy a repülő építkezések 1938 előtt ugyanoda tartoztak, ahova 476