Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Spáczay Hedvig: A Hadianyaggyártás Hadbiztossága és a honvédség építési vonatkozású iratai (fondjai) a Hadtörténelmi Levéltárban / 475–482. o.

a többi építkezés, tehát az Államépítészeti Hivatalhoz, majd a vegyesdandárok építési osztályaihoz, azután pedig a Központi Építési Osztályhoz. A Légierők Parancsnoksága felállítására később került sor.

2 Aránylag a Hadianyaggyártás Hadbiztossága anyagának rendezése volt a legegyszerűbb. Ez tulajdonképpen nem építési anyag, nem tartozik szorosan az építési iratokhoz. Hogyan, s miként került mégis azzal együtt a Kilián Laktanya pincéjébe? Nem tudunk választ adni rá. Ennek az egész iratanyagnak (azaz a Hadianyaggyártás Hadbiztosságának, valamint a légierő építési osztályának és a többi építési anyagnak - Építési Igazgatóság stb.) meglehetősen tisztázatlan a honvédségi szervezésben elfoglalt helye, hivataltörténete, felépítése. Fokozottabban áll ez a Hadianyaggyártás Hadbiztosságára. Míg annak idején — az 1960-as évek legelején — a M. kir. Honvédelmi Minisztérium levéltárának rendezéséhez úgy fogtunk hozzá, hogy egy egész sor kérdést jó előre tisztáztunk, itt munka közben kellett a felmerülő, főleg az ügymenettel kapcsolatos kérdéseket kideríteni. A rendezés során sem derült fény pl. arra, hogy milyen helyet foglal el a Hadianyaggyártás Hadbiztossága a teljes honvédségi szervezésben? Milyen kapcsolatban állott a Honvédelmi Minisztériummal, az alárendeltségi viszony mely lépcsőfokán foglalt helyet? H. M. ügyosztályi alárendeltségben (ez esetben a 3-as vagy 17-es osztály jöhetne szóba, de ez nem valószínű), vagy csoportfőnöki alárendeltségben állott-e? Ez utóbbi látszik a legvalószínűbbnek.

3 Levelezésben állott csaknem valamennyi H. M. ügyosztállyal, elsősorban az anyagi vonatkozásiakkal, de az alá- és fölérendeltségi viszonyt önmagában ez még nem tisztázza. A legmeglepőbb az, hogy a nagy H. M. szervezési rendeletekben, táblázatokban eddig sehol sem találkoztam a Hadianyaggyártás Hadbiztosságával. Mintha csak egy nem létezett szerv iratanyaga lenne birtokunkban, ami viszont képtelenség. A valódi építési anyaggal (Építési Igazgatóság, építési osztályok) kapcsolatban valamivel jobb a helyzet. Itt — a már korábban említett 1920-as évek kivételével — általában tudjuk, hogy milyen alárendeltségben működtek az építési osztályok, illetve az Építési Igazgatóság. A légierő építési osztálya pl. a H. M. 33-as (repülő építési) osztálynak volt alárendelve, az Építési Igazgatóság pedig a H. M. 11. osztálynak. Az építési kirendeltségek viszont az Igazgatóságon keresztül a 11. osztálynak. Az alárendeltségi viszonyok tisztázása nemcsak a levéltáros-történészek, hanem a nem levéltáros történészek számára is fontos, hiszen egy-egy ügy érdemleges elintézésének utolsó aktusát nem egy esetben csak a felettes szerv irattárában (levéltárában) lehet megtalálni. A döntés ott van. S most térjünk rá a kívülálló kutatókat legjobban érdeklő kérdésekre: 1. Milyen az iratok forrásértéke? 2. Mely témakörökre érdemes bennük kutatást folytatni? 3. A kutatás módja. Segédletek kérdése. 1. Az a tény, hogy ezen iratok forrásértékkel bírnak, nem lehet kétséges. A sors kiszámíthatatlansága folytán viszont ezek a forrásérték szempontjából egyébként harmadrangú iratok bizonyos tekintetben elsőrendű forrásértékűvé léptek elő. Hogyan értendő ez? Úgy, hogy az iratoknak kb. egyharmada az 1943—44-es évből való. Tehát a második világháború utolsó szakaszából, amely időszakból — főleg 477