Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Kardos József: A szentkoronaeszme metamorfózisa a 19. században / 431–446. o.

nyelvű államnemzet igazolására kívánják felhasználni a koronát. Ez az út a kezdődő magyar nacionalizmustól elvezet az imperialista törekvéseket szolgáló birodalmi gondolat sovinizmusához, az irredenta, területrevízióra uszító nézetekhez. Ezért természetesen nem terheli felelősség Szabó Bélát. Az ő munkája egy nehezen kialakuló polgári társadalom felépítményjelenségeként sok előremutató vonást tartalmaz, ugyanakkor tükrözi a fejletlen polgári viszonyokat, a polgári forradalom vezetésére vállalkozott nemesség ellentmondásosságát. Szabó Béla koronával kapcsolatos nézetei, ha ellentmondásos módon is, de minőségileg különböznek a feudális koronaeszmétől, mint ahogy lényegileg különbözik a polgári alkotmányos monarchia a rendi monarchiától, a polgári tulajdon a feudális tulajdontól, a polgári elvi jogegyenlőség a rendi jog kirekesztő kiváltságrendszerétől, a polgári nacionalizmus a rendi — nemzeti különbségeket nem ismerő, de új területekre állandóan igényt tartó — feudális hatalmi törekvésektől. Ezek a formációminőséget jelentő különbségek nem ilyen elvonatkoztatott formában, sarkítva és különösen nem tudatosan jelentkeztek, hanem éppen a politikai gondolkodás tudatszintjeinek átfedése folytán keveredtek, alaptendenciájukat tekintve mégis a lényegi különbségekre utalnak. Végső soron a nemesi osztályhelyzetből adódott az „ősi alkotmányhoz" való kötődés Szabó Bélánál. Ennek az alkotmánynak legreakciósabb, legfeudálisabb részét ragadta meg és alakította át a kor sürgető követelményeinek megfelelően. A koronához kapcsolódó gondolatoknak új, polgári tartalmat adott. így mentette át a feudális „alkotmány" egy alapképletét, mint el nem hanyagolható történelmi requizitumot. Az elmondottakkal nem kívánjuk azt állítani, hogy a polgári koronagondolat születése egyedül Szabó Béla nevéhez fűződne. Azok a reformok, amelyekről ő beszél, ismert politikusainknál jóval korábban, megalapozottabban és sokkal szélesebb kört felölelve jelentkeztek. A koronagondolatnak — mint az előzőekben láttuk - polgári reformcélokhoz történő igazításával is találkozhattunk már korábban is. Mindezek mellett Szabó Béla munkáját a polgári koronaeszme kialakulása szempontjából nagyon fontos dokumentumnak tartjuk, mivel hű tükörképe a polgári, nemzeti átalakulást vezető, önellentmondásokban szenvedő középnemesség politikai gondolkodásának. Jegyzetek 1

WerbőczÍ István: Hármaskönyv I, rész 3. c. 2

i.m.I.rész4.c. 3

i.m.I.rész 3.c. 4 Kölcsey Ferenc: Követek visszaérkezésekor (1827). összes művei. Budapest, 1960. II. kötet 5 Kölcsey Ferenc: Követek visszaérkezésekor, koronázás után. Nagykároly, 1830. i.m. II. kötet 40, p, 6 Kölcsey Ferenc: i. m. III. kötet 372. p. 7 Kölcsey Ferenc: i. m. II. kötet 64. p. 444