Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Kardos József: A szentkoronaeszme metamorfózisa a 19. században / 431–446. o.

8 Kölcsey Ferenc: A királyi válasz felvételekor, Pozsony, 1833. április 23. i. m. II. kötet 81. p. 9 Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló, 1833. március 11. io Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló 1833. január 11. ii Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló 1833. január 1. 12 Kölcsey Ferenc levele Kende Zsigmondhoz, Pozsony, 1832. december 21. összes művei Bp. 1960. III. kötet 461. és 462. p. 13 Kölcsey Ferenc: Az örökös megváltás tárgyában, i. m. II. kötet 152. p. 14 Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló 1833. január 31. is Széchenyi István: Stádium, Budapest, 1905. 74. p. íe Széchenyi István: Világ . . . Pest, 1831.524. p. 17 Wesselényi Miklós: Balítéletekről, Bukarest. 1831. 214. p. is Anglus és magyar igazgatásnak egyben vetése. Kolozsvár, 1790.24. p. Idézi Eckhart Ferenc: A szentkoronaeszme története Bp. 1941.293. p. 19 Eckart Ferenc: A szentkoronaeszme története. Bp. 1941. 273. p. 20 Kölcsey Ferenc: összes művei, Bp. 1960. II. kötet 77. p. 21 OL Kossuth Gyűjtemény I. 59/b. Idézi Barta István: A fiatal Kossuth, Bp. 1966. 22 Barta István: A fiatal Kossuth, Bp. 1966.214. p. 23 i. m. 214-220. p. 24 i.m. 220-221. p. 25 i. m.221.p. 26 i.m. 225.p. 27 i. m. 226—227. p. 28 A könyv szerzője, Szabó Béla, életútját és felfogását tekintve a magyar köznemesség tipikus — ismereteiben és felkészültségében átlagon felüli — tagja. Jogot tanult, ügyvédi oklevelet nyert, idővel pedig a Metternichhel rokonságban álló gr. Zichy Manó titkára, jószágigazgatója lett. Az 1832—36. országgyűlésen részt vett, majd Győr és Mosón megye táblabírája lett. 1847 után megszakította kapcsolatát gr. Zichy Manóval. Ennek személyes indítékai is lehettek, de politikai nézeteinek alakulásával is magyarázható. Egyetlen ismert műve — a fent említett — politikai hitvallásnak is számít. 1849-ben, közvetlenül a világosi fegyverletétel előtt hallunk még tevékenységéről, amikor Kossuth személyes megbízottjaként üzenetet csempészett Komárom várába. Concha Győző: Szabó Béla elfeledett közjogászunk. Budapesti Szemle, 1918.január. 29 „ ... az új nemzeti ideológiát a kiváltságos osztályhoz származásban vagy gondolatkörben közel álló értelmiség vagy maga a birtokos nemesség képviselői alakították ki, e nemzeti ideológia sok feudális vonást viselt magán, és csak fokozatosan vált polgárivá". Arató Endre: A nemzet, a haza fogalmának alakulása Magyarországon a felvilágosodástól a kiegyezésig. A nemzeti ideológia múltja és jelene. ELTE évkönyve, 1966.24.p. 30 Szabó Béla: A magyar korona országainak statusjogi és monarchiái állása a pragmatica sanctió szerint. 1848.164. p. 3i „Az ősi alkotmányhoz való ragaszkodás, amely alapjában nem érintette a nemesi 445