Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Kállay István: Metternich kancellár hagyatékára vonatkozó iratok az Országos Levéltárban / 425–430. o.

Clemens Wenzel Lothar Fürst von Metternich-Winneburg, Herzog von Portella, Gráf von Königswart, Grand von Spanien, k. k. wirklicher geheimer Rath und Kammerer, Staats und Conferenz Minister, Kanzler des Maria Theresia Ordens, Ritter des Goldenen Vliesses etc. 1859. június 11-én halt meg Bécsben. A Landesgericht július 1-én elsőszülött fiát, Richárdot bízta meg az alábbiak megállapításával: — mely.rendjelek maradnak a családnál, és melyek a személyre szólók (ezeket ui. vissza kellett szolgáltatni), — milyen stádiumban vannak a Plass hitbizomány alapítására vonatkozó tárgyalások, — mutassa be a meghalt nyugdíjívét. Értesítették a prágai Landesgerichtet is a herceg haláláról, hogy folytassa le az önálló eljárást Königswart hitbizományi uradalom ügyében. Értesítést kapott Leontine PauÜne (gróf Sándorné) palota- és csillagkeresztes hölgy, Hermine Gábrielé, Savoyalapítványi hölgy, Melanie Marié Pauline (gróf Zichyné) palota- és csillagkeresztes hölgy, Lothar Stephan helytartótanácsi fogalmazó, Paul Clemens Lothar, a báró Horváth dragonyos ezred tisztje és dr. Zelinka, az elsőszülött fiú meghatalmazott ügyvédje. Ezzel indult a meghalt kancellár hagyatékát, Königswart és Plass csehországi és Johannisberg németországi birtokot érintő hagyatéki eljárás. A család legősibb birtoka a csehországi Königswart, hiszen a kancellár viselte a Königswart grófja címet. A hagyomány szerint őse, Heinrich kapta, aki a fehérhegyi csatában ezredesként vett részt. Hitbizománnyá 1696. november 11-i kelettel Philipp Emmerich von Metternich tette. Az uralkodó a következő évben hagyta jóvá a hitbizomány alapítását. Az alapítólevél Philipp Karit jelölte meg örökösnek, míg a birodalomban fekvő örökséget Franz örökölte. A két fiág között kölcsönös öröklést (mutua successio) állapítottak meg, bármelyik ág kihalása esetére. A lányág csak akkor örökölhetett, ha mindkét fiág kihalt. Huszonkét éves korában mindkét örököst megeskették, hogy a családi egyezséget megtartják, a lányokat rangjuknak megfelelően kiházasítják. A fiági leszármazók közül csak egy-kettő házasodhatott meg, a többi katonai vagy egyházi pályára lépett. Ezek is bizonyos összeget vagy haszonélvezetet kaptak.

3 A königswarti hitbizomány élére a prágai Landesgericht Mudroch Antal és herceg Alfréd Windischgrátz személyében gondnokot állított. Windischgratz 1862-ben meghalt. A Landesgericht felszólította a két várományost (az első- és másodszülött fiút, Richárdot és Pault), hogy 4 héten belül tegyen javaslatot új gondnokra (aki a várományosok közül is kikerülhetett). A gondnokok tiltakoztak, amikor Richárd — a melioratióra hivatkozva — a hitbizományi 100 000 Ft kölcsönnel akarta megterhelni. Ez azonban mégsem akadályozhatta meg a königswarti gyógyforrások elidegenítését.

4 Sok komplikáció adódott a másik csehországi birtokkal, Plassal kapcsolatban (nem beszélve most arról, hogy — amint tudjuk - 1848-ban a kancellár szemére vetették: sohasem fizette ki az egyházi alapítványi fondhoz tartozó birtok vételárát). A herceg 1843. június 29-én Bécsben kelt végrendeletében úgy intézkedett, hogy Plass uradalomból elsőszülöttségi hitbizományi kell alapítani. Az 1860—1870-es években a család mindent el is követett ennek érdekében, de erőfeszítésük — elsősorban a Rotschüd-Bankház tiltakozása miatt — nem járt sikerrel. A herceg ui. már 1827-ben 4% kamatra 500 000 Ft-ot 426