Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Dóka Klára: A Körös-vidék helytörténeti forrásai az Országos Vízügyi Levéltárban: a Körös-vidéki vízitársulatok iratai, 1851–1948 / 415–424. o.

- érdekeltségi terület: 72 345 kat. hold - töltés:452 kat. hold - csatorna: ? - társulati vagyon: 1 772 642 Ft - befektetett tőke: 42 876 043 Ft

2 7 A Berettyó—Körösi Vízszabályozó és Armentesítő Társulat iratanyaga szintén szegényes.

28 1891. november 10-i keltezéssel egyetlen választmányi jegyzőkönyv olvasható, a többi irat mind a társulat birtokába került területek kisajátítására vonatkozik. Sokkal jobb a helyzet az Ivánfenéki Armentesítő és Belvízszabályozó Társulattal.

29 Az öblözet területe 1855-ben 38 645 kat. hold volt, a társulat műszakilag fejlesztett ártere 69 149 kat. hold, a töltések hossza 42 875 m, a csatornáké 103 307 m. Ártere a SebesKörös, Hármas-Körös, Hortobágy—Berettyó csatorna, kelet felől pedig a Berettyó Társulat által határolt terület. A társulat székhelye Gyoma. Az OVL-ban található iratanyag első része szabályzatokból áll. Itt találjuk az 1899-ben jóváhagyott alapszabályokat, az 1896-ban, majd 1902-ben összeállított gátvédelmi szabályzatot, a belvízcsatornákon található tiltok, zsilipek, szivattyútelepek kezelési szabályzatát. A jegyzőkönyvek sorozata 1898—1928 között teljes. A jegyzőkönyvekben pontosan rögzítették a Földművelésügyi Minisztérium elvi utasításait, rendeleteit. Az 1900—1903 közti anyag főként az öntözés megszervezésével kapcsolatos. 1902-ben az üléseken fontos téma volt a Tiszavölgyi Társulat által kezdeményezett Vásárhelyi-emlékmű ügye. A társulat 500 koronával járult hozzá az emlékmű felállításához. A gyűjteményben találhatunk költségvetéseket, zárszámadásokat, 1934-ből statisztikai adatokat, amelyeket a Földművelésügyi Minisztérium keretében működő Körösvölgyi Vízszabályozások Tervező Csoportja részére állítottak össze. A gyűjteményhez tartozó tervek csatornaépítésekkel, belvízlevezetésekkel, patakszabályozással, szivattyútelepek építésével és fejlesztésével kapcsolatosak. A gyűjteményt a községek területeinek kisajátítására vonatkozó anyag zárja le. A társulat utolsó alapszabálya 1907-ben kelt. Adatai az államosításkor a következők: - érdekeltségi terület: 72 294 kat. hold - töltés, anyagárok, csatorna: 1264,5 kat. hold - társulati vagyon: 4 227 927 Ft - befektetett tőke: 8 769 172 pengő és 148 305 Ft

30 A Mezőtúr—Mester szállási Armentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak csak néhány irata került az OVL gyűjteményébe.

31 1881-ben az ártér 30 935 kat. hold, a műszakilag fejlesztett ártér 45 572 kat. hold volt. A töltések a századfordulón 28 400 m-t, a csatornák 56 390 m-t tettek ki. A társulat árterét a Hármas-Körös, a szájol—mezőtúri vasútvonal, a Hortobágy—Berettyó csatorna határolta. Az iratok között csak az 1904. október 9-én megtartott választmányi ülés jegyzőkönyvét és az 1934-ben a minisztérium részére összeállított statisztikát találjuk. A társulat 1914-ben újította meg alapszabályát, amelyet 1929-ben és 1933-ban módosítottak. 1936-ban a szervezet átalakult. Feladatai kibővültek: armentesítő, belvízszabályozó és vízhasznosító társulat lett. 1944-ben hagyták jóvá az utolsó alapszabályt.

3 2 1944-ben kelt a Körös—Tisza—Marosi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat utolsó alapszabálya is. A társulat székhelye Szentes volt. Irattárából kis mennyiségű, de 422