Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Dóka Klára: A Körös-vidék helytörténeti forrásai az Országos Vízügyi Levéltárban: a Körös-vidéki vízitársulatok iratai, 1851–1948 / 415–424. o.

értékes iratanyag került az OVL gyűjteményébe. A legkorábbi irat az 1885. évi ártérfejlesztéssel kapcsolatos, a Békés és Apátfalva közötti területeket érinti. 1886. augusztus 27-én tartott közgyűlésen az ártereknek a környező társulatoktól történt elhatárolását tárgyalták meg. 1919. február 27-én rendezték a tisztviselők fizetését, a napidíjasok, szolgák részére nyugdíjat, családi pótlékot, hadisegélyt utaltak ki. Megtalálható az iratanyagban a mezőberényi, köröstarcsai társulati ingatlanok összeírása 1935-ből. 1916—1926 között építették meg a kunszentmártoni partbiztosítást, amelynek szintén van néhány terve a gyűjteményben. 1937-ből a belvízcsatornákon található zsilipek kezelési szabályzata olvasható. Államosításkor a társulat adatai a következők voltak: - érdekeltségi terület: 662 882 kat. hold - töltés: 1612 kat. hold - csatorna: 762 kat. hold - társulati vagyon: 7 692 842 Ft - befektetett tőke: 525 796 120 Ft

34 Meg kell említeni még az Arad megyei Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat néhány iratát is.

35 Az érdekeltség ártere 1851-ben 43 675 kat. hold volt, amely az ártérfejlesztéssel 148 009-re növekedett. Az iratanyag vízjogi engedélyeket, ártérfejlesztési iratokat, térképeket tartalmaz. A bemutatott iratanyag további értékelésre, feldolgozásra vár. A dokumentumok részletes elemzése — a műszaki tanulságok mellett — sok gazdaság- és társadalomtörténeti kérdésre derítene fényt. Az iratanyag alapján megismerhető a társulatok szervezettörténete, felderíthető az anyagi bázis, amely a társulatok által végrehajtott vízrendezési munkák mögött állt. Megvizsgálandó kérdés a tagság összetétele, annak felderítése, hogy kinek volt érdeke a társulat fenntartása, milyen társadalmi rétegeket érintett a folyószabályozás, kiket a belvízrendezés. Érdekes kérdés az, hogy milyen volt az ártéri hozzájárulás és a jövedelem aránya. Rendkívül fontos a társulati iratanyag az öntözéses gazdálkodás elterjedésének, az egyes művelési ágakban betöltött szerepének kutatása szempontjából (pl. rétöntözés, kertöntözés, rizsföldek létesítése). A házi kezelésben végrehajtott munkáknál érdemes megvizsgálni az iratokat ártörténeti és bértörténeti szempontból is. A munkabérek, építőanyagok, gépi berendezések árának tanulmányozása főként a két világháború és a gazdasági válság idején érdekes. Helytörténeti szempontból fontosak a községek térképei, és nem érdektelen a kisajátítási anyag sem. Nem hanyagolhatjuk el a tervek és iratok technikatörténeti értékét. Az egyes szivattyútelepek bővítése, fejlesztése az adott kor műszaki színvonalát jelzi, és a ma is működő létesítmények dokumentációi a korszerű műszaki tervezéshez is szükségesek. 423 »