Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve IV. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1977. / 384–386. o.

Sárközi Zoltán a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről, a Magyar Nemzeti Bank és a vállalatok, gazdaságok, magánosok közötti kapcsolatról, a hitelinformáció lényegéről, fontosságáról szól. Bemutat 42 db hitelinformációs kartont, melyek a MNB debreceni fiókintézetéből valók, s legjobban tükrözik Debrecen polgári társadalmának viszonyait 1936-1944 között. Bárányi Béla tanulmányában először az első ötéves terv (1950—1954) célkitűzéseiről, a nehézségekről, „az un. feszített terv a nemzeti jövedelem 35%-át szánta beruházásokra", a hibákról, majd a debreceni viszonyokról, a legnagyobb debreceni,gyárak, nagy beruházások létrejöttéről, a megye és Debrecen iparának arányáról szól. „Az első ötéves terv végén a megyei ipar összes termelési értékének 92%-át a debreceni üzemek termelték." A tanulmányokról összességében elmondhatjuk: hézagpótlók, mivel eddigi, Debrecenről szerzett ismereteinket új színfolttal egészítették ki. A Közleményekben Szendrey István Derecskének a török kiűzése utáni állapotáról ír, Tóth Béla Weszprémi Istvánnak, a híres debreceni orvosnak első életrajzi munkáját ismerteti (mely Szilágyi Tönkő Mártonról szól), Sz. Kürti Katalin pedig Szűts János hajdúkerületi és Kis András kismarjai piktor életútját adja közre. A Fórum írásait a módszertani segítségnyújtás szempontjából kell kiemelni. Olvashatunk a néprajzi kutatás, az iskolatörténeti kutatás levéltári forrásairól Balogh István, illetve Mervó Zoltánná tollából, összefoglaló ismertetést ad Módy György és P. Szalay Emőke a debreceni Déri Múzeumban található Déri-féle oklevélgyűjteményről (80 oklevél) és a debreceni céhek iratanyagáról (26 db). Serflek István pedig a Hajdú-Bihar megyében folyó munkásmozgalom-történeti kutatásról, az eddigi eredményekről számol be. Messzemenően egyetérthetünk Dankó Imrének és Bényei Miklósnak az Alföld hasábjain olvasható azon óhajával, hogy a levéltár életéről, munkájáról szóló beszámolót is szívesen olvasnánk a Fórum írásai között. A Bibliográfia keretében Bényei Miklós folytatja Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalmának közreadását (1973), mely összeállítás válogató jellegű, tematikai. Ismertetésünket nem is zárhatjuk mással: Érdeklődéssel várjuk a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve következő kötetét. Leblancné Kelemen Mária 386