Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Vadász Géza: Fejér megye törvényszékének iratai, 1790–1848: IV–A–33 34,80 fm / 293–300. o.

A Kerületi Táblák minden árvaügyi iratot, az árvaügyi és bírósági letéteket, amelyeket megőrzésre tartottak maguknál, valamint az előttük folyó, de még be nem fejezett ügyeket, amelyek a királyság törvényei szerint a megyei fórumok elé tartoztak, visszaadták az illetékes megyéknek folytatás végett. Az árvaügyekben pedig a továbbiakban a megyék jártak el a törvények előírása szerint. Az úriszékekröl az ítélethozatal után nem a Királyi ítélő Táblához küldik ezentúl fellebbezésre az írott pereket, hanem a megyéhez. A fond XVIII. századi iratainak többsége latin nyelvű, de a XIX. századra a latin nyelvűek kisebbségbe szorulnak a magyar nyelvű iratokkal szemben. A törvényszéki jegyzőkönyvek nyelve 1806-ig latin, utána magyar. A rendelkezésre álló lajtsromkönyvek egyaránt használhatók a törvényszéki iratok (Acta sedrialia) és az ülésjegyzőkönyvek (Protocolla sedríalia) kutatására. Címük: „Extractus actorum sedrialium"; 1824-től pedig: „Törvényszéki aktáknak kivonása." Rovatai a következők: kötet (fasciculus); lajstrom (numerus); jegyzőkönyvi szám (protocollum). A törvényszéki üléseken tárgyalt ügyek az éveken belül folyószámozva vannak, így a lajstromkönyvek jegyzőkönyvi száma az illető év ülésjegyzőkönyvének megfelelő folyószámával azonos. A lajstromkönyvek egy-egy évének végén az 1818. évtől kezdve hely- és névmutatók (Index actorum sedrialium) találhatók, amelyek az ülésjegyzőkönyvi számot adják meg. Külön segédlet áll rendelkezésre a polgári perek (Causae civiles) kutatásához. Címe: Index causarum civilium I—II. kötet, A-tól Z-ig. A két kötet felperesek neve szerinti mutatókönyv, minden betű végén külön helységnév-mutatóval. Szintén a polgári perek kutatását segíti az egy kötetes „Elenchus processuum civilium 1696-1819", végén a felperesek szerinti mutatóval. A lajstrom beosztása: alperes, felperes, per tárgya és per száma. A büntetőperek lajstromának (Elenchus causarum criminalium) évköre: 1790—1845. Rovatai: alperes neve; kötet (fasciculus); lajstrom (numerus causae) és jegyzőkönyvi szám (numerus protocolli). Az „Acta sedrialia", valamint az „Acta criminalia" elnevezésű iratsorozatokban a büntető törvénykezés során keletkezett iratok találhatók. Ahhoz tehát, hogy a bennük előforduló irattípusok jellegével megismerkedjünk, szükséges annak leírása, hogy a XIX. század első felében miként folyt le megyénkben a büntetőeljárás (ciiminalis procedúra). A peres akták és mellékleteik tanúsága szerint a megyei törvényszék a következőképpen működött: 1. A helységek elöljárói, valamint a vármegye szolgái az elfogott rabot a járásbeli tiszthez viszik, akinek kötelessége végrehajtani a büntető törvénykezés egyik legfontosabb cselekményét, ti. az előkészítést (instructio). Kikérdezi az elfogó személyeket, hogy a rabot ki, hol, mikor, miért és milyen gyanújelek alapján fogta el (a gyanújel olyan tény, körülmény, adat stb., amely valószínűsít egy elkövetett bűncselekmény és egy személy között valamiféle kapcsolatot); mit találtak nála; hol vannak a bűnjelek, a bűntett elkövetésének materiális, anyagi bizonyítékai (corpus delicti); mit szólott 294